Libanon és a Hezbollah is elfogadta azt az amerikai tervet, amely lehetővé teszi, hogy civil képviselők is részt vegyenek az Izraellel folytatott béketárgyalásokon – számolt be a szaúdi Al Hadath csatorna, melyet a The Jerusalem Post idéz. A libanoni elnök, a parlament elnöke és a miniszterelnök egyaránt rábólintott a tervre.
Az Al Hadath értesülései szerint a javaslatot Morgan Ortagus, az Egyesült Államok közel-keleti különmegbízott-helyettese terjesztette elő. A terv lényege, hogy Libanont a jövőbeni tárgyalásokon nemcsak diplomaták és miniszterek, hanem civil szakértők, akadémikusok és társadalmi szereplők is képviselhetik. A döntést Joseph Aoun elnök, Nabih Berri házelnök és Nawaf Salam miniszterelnök is jóváhagyta – írja a szaúdi forrás.
Hezbollah: nem a normalizációról van szó
A beszámolók szerint a Hezbollah – amely Libanonban kormányzati szereplőként is jelen van – szintén beleegyezett a civil részvételbe, de hangsúlyozta, hogy ez nem jelent semmiféle Izrael-elismerést vagy normalizációt. A szervezet álláspontja szerint a civil bevonás „a hivatalos diplomáciai elismerés elkerülését szolgálja”.
Washington nyomást gyakorol Bejrútra
Az Jerusalem Post korábbi értesülései szerint amerikai tisztségviselők már hetek óta sürgetik a libanoni kormányt, hogy nyisson párbeszédet Izraellel.
A cél, hogy rendezett határ- és biztonsági megállapodás szülessen, mielőtt a Hezbollah újabb fegyverkezési hulláma teljesen aláásná a törékeny tűzszünetet.
A Wall Street Journal információi szerint a Hezbollah éppen újra felfegyverzi magát, rakétákat, tüzérségi eszközöket és más fegyvereket szerezve csempészútvonalakon és tengeri kikötőkön keresztül.
Amerikai figyelmeztetés: „Libanonnak elfogyott az ideje”
A bahreini Manamában tartott nemzetközi biztonsági konferencián Tom Barrack, az Egyesült Államok törökországi nagykövete és szíriai különmegbízottja kijelentette:
„A Hezbollahnak több ezer rakétája van, amelyek Izraelre céloznak. Libanonnak nincs több ideje – meg kell fékeznie a fegyverkezést.”
Barrack szerint a Hezbollah lefegyverzése erőszakkal nem reális, mert az polgárháborúhoz vezetne. Ehelyett az Egyesült Államok szerint a párbeszéd és a határmegállapodások jelentenék a kiutat.
„Most van egy történelmi pillanat, amikor Izrael kész határokat rendezni minden szomszédjával. A kérdés az, hogy Libanon csatlakozik-e ehhez a folyamathoz”
– mondta.
Törékeny fegyvernyugvás – növekvő feszültség
Izraeli hírszerzési források szerint a Hezbollah újabb fegyverraktárakat épít, miközben a déli határ mentén egyre gyakoribbak a provokációk.
A szervezet azzal védekezik, hogy fegyverei Libanon védelmét szolgálják, nem pedig támadó szándékot.
Egy nyugati diplomata a Jerusalem Postnak úgy fogalmazott: „Csak egy szélesebb izraeli–libanoni párbeszéd képes hosszú távon stabilizálni a helyzetet a terepen.” Az izraeli hadsereg közben közölte: libanoni hadműveletei kizárólag a fegyverszünet megsértésére adott válaszok.
Óvatos nyitás, nagy tét
A civil szereplők bevonása első pillantásra mérsékelt és pragmatikus lépésnek tűnhet, ám a Hamászhoz hasonlóan a Hezbollah esetében is minden gesztus mögött kettős üzenet húzódik. A libanoni politikai vezetés ugyan elfogadta a washingtoni tervet, de a háttérben továbbra is a fegyverkezés, a belső félelem és a regionális szembenállás határozza meg a valóságot.
