Történelminek nevezte Donald Trump amerikai elnök a Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott csütörtöki tárgyalását, amelyet a dél-koreai Busanban tartottak. A találkozón a felek megállapodtak a kínai vámok 57%-ról 47%-ra való csökkentéséről, miközben Kína ígéretet tett a fentanil illegális előállításának visszaszorítására és a kulcsfontosságú nyersanyagok, köztük a ritkaföldfémek exportjának fenntartására. „Ez egy fantasztikus találkozó volt – tizenkét pontot adok neki tízből” – mondta Trump az Air Force One fedélzetén.
Trump bejelentése szerint az Egyesült Államok a kínai vámtarifa-átlagot 47 százalékra mérséklődik.
Hszi Csin-ping ígéretet tett arra, hogy „nagyon keményen fog dolgozni” a halálos szintetikus opioid – a fentanil – exportjának megállításán, amely az Egyesült Államokban a túladagolásos halálesetek vezető oka.
A kínai kereskedelmi minisztérium közleménye szerint Peking egyéves szünetet hirdet a ritkaföldfémek exportkorlátozásában, ezzel enyhítve Washington egyik legfőbb aggodalmát.
Ezek az elemek kulcsfontosságúak a repülőgép-, fegyver- és elektromosautó-ipar számára, és Kína az elmúlt években geopolitikai nyomásgyakorlásra is használta őket. A felek emellett mezőgazdasági együttműködés bővítéséről és
a TikTok amerikai tulajdonba kerülésével kapcsolatos kérdések rendezéséről is megállapodtak.
Piaci reakció: visszafogott optimizmus
A világpiacok reakciója hűvös volt: a kínai Shanghai Composite Index enyhén csökkent, az amerikai szójabab-árak pedig gyengültek.
„A piac jóval óvatosabban reagált, mint Trump lelkes szavai sugallták”
– jegyezte meg Besa Deda, a William Buck tanácsadó cég vezető közgazdásza Sydney-ben.
Az amerikai politikai reakciók megosztottak voltak: Chuck Schumer, a szenátus demokrata frakcióvezetője az X-en azt írta:
„Trump megadta magát Kínának.”
Ideiglenes kereskedelmi fegyverszünet
Elemzők szerint a megállapodás átmeneti enyhülést jelenthet az évek óta húzódó amerikai–kínai kereskedelmi háborúban, de a mélyebb strukturális problémák továbbra is fennállnak.
A találkozó másfél órán át tartott a dél-koreai légi bázison, az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) fórum margóján.
Hszi kijelentette:
„Kína felemelkedése és újjászületése nem ellentétes Trump elnök céljával, hogy újra naggyá tegye Amerikát.”
A felek megegyeztek a kikötői díjak viszonzásos emelésének felfüggesztéséről is, ami enyhítheti a tengeri logisztikai feszültségeket.
Trump elmondta, hogy Kína amerikai energiavásárlásokat is kezdeményez, és utalt egy 44 milliárd dolláros alaszkai LNG-exportprojektre, amelynek részeként Peking újraindítaná amerikai gázimportját.
Nem került szóba Tajvan és az Nvidia
Trump megerősítette, hogy nem tárgyalt Hszivel az Nvidia Blackwell nevű mesterségesintelligencia-chipjéről, amelynek exportját Washington korlátozza, hogy megvédje a stratégiai technológiát.
De Tajvan kérdése sem került napirendre – noha az szinte minden korábbi amerikai–kínai találkozó kulcspontja volt.
Hszi a találkozót a kínai állami sajtóban „a párbeszéd diadalaként” mutatta be. A Hszinhua hírügynökség szerint az elnök kijelentette:
„Megvan a bizalmunk és a képességünk, hogy kezeljük a kockázatokat és kihívásokat.”
Az atomkísérletek árnyékában
A csúcstalálkozó előtt néhány perccel Trump utasította a hadügyminisztériumot, hogy az Egyesült Államok 33 év után újraindítsa a nukleáris fegyverek tesztelését, válaszul Oroszország és Kína nukleáris fegyverkezésére.
Peking külügyminisztériuma később reagált:
„Reméljük, az Egyesült Államok tiszteletben tartja a nukleáris tesztekre vonatkozó moratóriumot.”
Törékeny béke, kemény üzlet
A Trump–Hszi-találkozó rövid távon stabilizálhatja a világ két legnagyobb gazdaságának kapcsolatát, de a háttérben továbbra is mély stratégiai bizalmatlanság húzódik. Trump most győzelemként kommunikálja a megállapodást, Hszi pedig Kína egyenrangú nagyhatalmi szerepét hangsúlyozza. A világpiac azonban óvatos: a szakértők szerint ez inkább fegyverszünet, mintsem békeszerződés – és bármikor újra fellángolhat a gazdasági hidegháború — jelenti a Reuters.
