Izrael és az Egyesült Államok együttesen döntöttek a Gázába bevonuló csapat összetételéről.
Izrael megvétózta a török katonák bevonását a gázai helyzet rendezésébe, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek pedig visszautasította a részvételt.
Miért pont ez a két ország vonul be Gázába?
Azerbajdzsán és Indonézia katonái várhatóan a Nemzetközi Stabilizációs Erő (ISF) magját fogják képezni, amelyet Gázában vetnek majd be. Ez az információ az Egyesült Államok alelnöke, JD Vance, az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu és csapataik közötti legutóbbi tárgyalásokból derült ki.
Indonézia hosszú múltra tekint vissza a nemzetközi rendfenntartó missziókban való részvétel terén az ENSZ égisze alatt, többek között a Libanonban állomásozó ENSZ Ideiglenes Erő (UNIFIL) keretében. Izrael szoros és hosszú távú kapcsolatokat ápol Azerbajdzsánnal különféle területeken, beleértve a biztonsági együttműködést is.
Kik azok, akik biztosan nem mennek Gázába?
A döntés, hogy a két muzulmán többségű ország katonáit vetik be, azt követően született, hogy Izrael megakadályozta Törökország részvételét a Gázai Nemzetközi Stabilizációs Erőben.
Az Israel Hayom értesülései szerint az Egyesült Államok elfogadta Izrael álláspontját, és a török erők nem vesznek részt a gázai katonai műveletekben.
Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek visszautasította a misszióban való részvételt. Emellett Donald Trump elnök világossá tette, hogy az amerikai katonák nem lépnek be Gázába. A katari katonák bevetésének ötlete Gáza demilitarizálása érdekében soha nem került szóba.
Már megint Franciaország
Az indonéziai és az azerbajdzsáni katonák bevetésének koordinálása folyamatban van, de még a kezdeti szakaszban tart. Egyik akadály az, hogy Indonézia ragaszkodik ahhoz, hogy bármely nemzetközi erőt az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata engedélyezze. A határozat megszerzésére irányuló tárgyalások már megkezdődtek. Ugyanakkor Izrael óvatos a BT-határozatokkal kapcsolatban, keserű tapasztalatokra hivatkozva és azzal, hogy a döntések végrehajtása gyakran nem biztosított.
Eközben Franciaország azon dolgozik, hogy a javasolt határozatban szerepeljen egy palesztin állam létrehozása, aminek létrehozásában Izrael határozottan ellenáll.
Az érintett felek között intenzív tárgyalások zajlanak, hogy kölcsönösen elfogadható megfogalmazás születhessen. Izraelben szkepticizmus van afelől, hogy egy ilyen határozat átmehet-e, és hogy egy nemzetközi erő – ha létrejön – képes lenne-e végrehajtani a mandátumát. Jelenleg a politikai iránymutatás a védelmi intézmény számára az, hogy adjon esélyt az amerikai támogatású tervnek. Ugyanakkor sokan úgy vélik, hogy egy bizonyos ponton izraeli katonai beavatkozásra lesz szükség a célok eléréséhez.
Egy másik, még megoldatlan kérdés az, hogy az IDF megtarthatja-e a működési szabadságot a Hamasz fenyegetésekkel szembeni fellépésre Gázában, hasonlóan ahhoz, ahogyan jelenleg a Hezbollah ellen működik Dél-Libanonban.
