A történelem legrosszabb éve? – rejtélyes katasztrófa borította sötétbe a világot 536-ban

a volcano with a lot of smoke and fire coming out of it

Michael McCormick, a Harvard Egyetem középkori történésze szerint i.sz. 536 volt az emberiség történelmének legrosszabb éve – nem a pestisjárványok vagy a világháborúk idején, hanem egy titokzatos vulkánkitörés miatt, amely évekre sötétségbe és lehűlésbe borította a Földet.

A kutatások alapján a történelem legrosszabb évében egy izlandi vulkán hatalmas mennyiségű hamut és kénrészecskét juttatott a légkörbe, amely másfél éven át elhomályosította a napfényt Európa, a Közel-Kelet és Ázsia felett.

A történelem legsötétebb éve?

A korabeli krónikások szerint a nap „halvány volt, mint a hold”, a hőmérséklet több fokkal visszaesett, és éhínségek, járványok söpörtek végig a világon. Kínában nyári havazásról, Európában pedig kenyérhiányról számoltak be. Néhány évvel később, 541-ben bubópestis tört ki, amely a Bizánci Birodalom lakosságának felét elpusztította.

A tudósok ezt az időszakot nevezik a „késő antik kis jégkorszak” kezdetének, amely mintegy száz évig tartott. A jégmag- és faévgyűrű-vizsgálatok egyértelműen kimutatták a katasztrófa nyomait, ám a történészek között megoszlanak a vélemények a hatás valódi mértékéről.

Dr. Lee Mordechai, a Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatója szerint a kortárs források nem világkatasztrófaként, inkább „szokatlan” jelenségként írták le az eseményt – szerinte a modern értelmezések inkább a mai félelmeinket tükrözik, legyen szó klímaváltozásról vagy a nukleáris tél lehetőségéről. A kutatók ugyanakkor figyelmeztetnek: az 536-os év tanulsága, hogy egyetlen vulkánkitörés is globális következményekkel járhat.

A közelmúlt eseményei – például az Etna, a Santorini vagy a Pinatubo aktivitása – is azt mutatják, hogy a természet egyetlen pillanat alatt képes átírni a történelmet.

„Az 536-hoz hasonló események emlékeztetnek bennünket arra, hogy a Föld még mindig képes meglepni minket” – fogalmazott Beverly Goodman-Chernov, a Haifai Egyetem geoarcheológusa.

Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.

Bizánci korból származó keresztény építményre bukkantak Galileában

Egyelőre nem világos, hogy mi lesz a maradványok sorsa feltárásuk és tudományos dokumentálásuk után, ez elsősorban a muzulmán cserkesz falu hatóságaitól függ.

Most meg a Golánon került elő egy 1600 éves keresztény templom

Egymás után ásnak ki bizánci építményeket a földből Észak-Izraelben.