Scarlett Johansson színésznő rendezőként is bemutatkozott: első filmje személyes hangvételű alkotás, amelyben a zsidó örökség és a holokauszt emlékezete központi szerepet játszik.
Scarlett Johansson filmje, az Eleanor, a lenyűgöző a cannes-i filmfesztiválon mutatkozott be, az amerikai mozikban pedig szeptember végén kezdték vetíteni.
Scarlett Johansson rendezőként debütál
A történet középpontjában Eleanor Morgenstein áll, egy 94 éves floridai özvegy (akit a legendás June Squibb alakít), aki legjobb barátnője, Bessie halála után New Yorkba költözik. Bessie túlélte a holokausztot, ám történeteit sosem mesélte el igazán. A gyász és a magány súlya alatt Eleanor egy zsidó közösségi központban talál rá a holokauszt-túlélők támogató csoportjára, ahol – egyre mélyebb hazugságba keveredve – elkezdi Bessie el nem mondott történetét a sajátjaként előadni. A helyzet akkor válik még bonyolultabbá, amikor barátságot köt egy 19 éves lánnyal (akit Erin Kellyman alakít).
A filmet Tory Kamen írta, ám a rendezést Scarlett Johansson vállalta, így az alkotás egyben az ő rendezői debütálása is.
A színésznő nemcsak személyes indíttatásból vállalta a projektet, hanem a hitelesség érdekében együttműködött a USC Shoah Foundationnel és a manhattani Rodeph Sholom közösséggel is.
A produkcióban valódi túlélők is szerepet kaptak – köztük a 81 éves Rita Zohar, aki Bessie-t alakítja, s aki maga is holokauszt-túlélő: Ukrajnában, egy náci koncentrációs táborban született.
A film előzetese itt tekinthető meg:
„A zsidó identitás a DNS-emben van”
Johansson a Deadline-nak adott interjúban hangsúlyozta, hogy zsidó öröksége különösen közelivé tette számára a történetet.
„A zsidó identitás részét magabiztosan tudtam megvalósítani, mert ez a DNS-emben van”
– fogalmazott.
„New Yorkban nőttem fel, mindig zsidó gyerekként azonosítottam magam. Volt egy nagymamám, aki nem hasonlított Eleanorra, de mégis ugyanaz a lehetetlen, csodálatos, erős zsidó nő volt.”
A színésznő csak 2017-ben szembesült családja holokauszt-történetével, amikor részt vett a PBS Finding Your Roots című műsorában. Akkor derült ki számára, hogy dédapja, Schlachne Schlamberg, 1910-ben vándorolt ki Amerikába, ám egész családja Lengyelországban halt meg. A rokonok a varsói gettóban pusztultak el – a felfedezés könnyekig meghatotta Johansson-t.
A most bemutatott film nemcsak szakmai szempontból jelent mérföldkövet Scarlett Johansson számára, hanem a holokauszt emlékezetének megőrzésében is. Rita Zohar a Jewish Telegraphic Agencynek nyilatkozva arról beszélt, hogy számára a szerep sokkal több volt egy egyszerű alakításnál:
„Ez a film hangot adott nekem. Bár nem az én történetem, azáltal, hogy szavakba tudtam önteni, kapcsolatba kerültem Bessie-vel, és Bessie-vé váltam a filmben.”
A film bemutatója ismét rávilágít arra, mennyire fontos a még élő túlélők tanúságtétele – és hogy a film, mint művészet, hogyan képes közvetíteni az emlékezetet a következő generációk felé.
Ezt a cikket szerkesztőségünk az ünnep beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
