Miközben Kína világszerte egyre nagyobb gazdasági, technológiai és biztonsági befolyásra tesz szert, Izraellel való viszonya szövevényesebb – és egyre veszélyesebb a zsidó állam számára. Szakértők szerint Izraelnek mielőbb fel kell ébrednie, mielőtt túl késő lesz.
Az elmúlt években Kína kulcsfontosságú infrastruktúrákban szerzett részesedéseket és üzemeltetési jogokat Izraelben — annak ellenére, hogy az Egyesült Államok és a helyi biztonsági ügynökségek joggal aggódtak az ilyen lépések kockázatai miatt.
A kínai állami tulajdonú SIPG vállalat működteti például a Haifa kikötőt. A kritikus infrastruktúrák kínai jelenléte sokak szerint már nem pusztán gazdasági, hanem stratégiai célokat is szolgál. Vagy például olyan kínai gyártmányú kamerákat szereltek fel Izrael “Hawk Eye” rendőri megfigyelőrendszerében, melyeket az Egyesült Államok feketelistázott vállalatként kezel. De a városépítés sem maradt ki: Kínai cégek részt vettek Tel Aviv villamosvasúti projektjében is.
Ezek a lépések lehetővé teszik, hogy Peking mélyebb betekintést nyerjen Izrael biztonsági, közlekedési és technológiai struktúráiba.
Hangulatváltás és Irán-barát politika
2023. október 7. után Kína álláspontja drámaian élesedett: Peking megvétózott ENSZ BT-határozatokat, Izraelt “kollektív büntetéssel” vádolta, miközben megsokszorozta pro-palesztin retorikáját.
A The New York Times vizsgálatai szerint Peking, Moszkva és Teherán koordinálják propagandakampányaikat a Hamasz támogatására, melyek gyakran antiszemita és anti‑amerikai narratívákat terjesztenek.
Ugyanakkor Izrael Kínába irányuló exportja 2025 első felében 28%-kal csökkent.
Kína és Irán között 2021-ben hosszú távú katonai és gazdasági együttműködés született,
2023-ban pedig Kína olajimportjának 91%-a Iránból érkezett — ezzel több milliárd dollár folyt Teherán gazdaságába.
A három ország közös tengeri hadgyakorlatokat is tartott.
Izraeli erők kínai gyártmányú puskákat, géppuskákat és páncéltörő fegyvereket találtak Gázában, ami azt sugallja: Peking segíti Irán fegyverkezését és újraközpontozását.
Tudás, kultúra, kibereszközök: befolyásolás minden fronton
A kínai befolyás nemcsak infrastruktúrában és fegyverekben jelenik meg, hanem az oktatás, kultúra és technológiai rendszerek felett is. Az ún. Konfuciusz Intézetek például Tel-Aviv Egyetemen és a Héber Egyetemen is működnek. Eredetileg kulturális és nyelvi oktatásra szánták őket, de vádak szerint politikai befolyásra és kémkedésre is alkalmazzák őket. De megsokszorozódtak a technológiai együttműködések: az izraeli Technion egyezséget kötött a kínai milliárdos Li Ka-shing-gel, hogy 130 millió dolláros adományért cserébe kampuszt hozzon létre Kínában. Ez hozzáférést ad Kínának izraeli szellemi tulajdonhoz és innovációhoz.
Megaztán ott van a kiberbiztonság és hátsó ajtók: Az olyan cégek, mint a Huawei vagy ZTE gyártásában előállított termékekbe „hátsó ajtókat” rejthetnek el. Kínai törvények kötelezhetik ezeket a cégeket arra, hogy a forráskódot vagy hozzáféréseket biztosítsanak a hivatalos szervek számára.
Az izraeli szakértők figyelmeztetnek: “Kína azért támad, mert megteheti — begyűjti a technológiai, katonai és politikai hírszerzést”.
TikTok, propaganda és politikai zsarolás
A közösségi médiában mindez látványosan kiteljesedik: a TikTokon Izrael elleni tartalom dömpingje figyelhető meg:
“Minden pro-Izrael videóra 50 pro-Hamasz videó jut”.
A kínai határozott fellépés Izrael politikájában is megmutatkozik: a pekingi nagykövetség fenyegetéseket intézett MK Boaz Toporovskyi felé közvetlenül tajvani látogatása miatt, utalva arra, hogy „darabjaira törik” őt, ha megsérti Kína „Egy Kína” politikáját. A nagykövetség szintén nyomást gyakorolt az izraeli médiára, hogy ne nevezze Tajvan követségét nagykövetségnek — annak ellenére, hogy Izrael és Tajvan szoros szolidaritást vállalt 2023. október 7. óta.
Miért „haragszik” Kína Izraelre — és mit akar valójában?
Elemzők szerint Kína Izraellel szembeni éleződő álláspontja elsődlegesen geopolitikai motivációkon alapul.
Peking célja: az Egyesült Államok befolyásának gyengítése a Közel-Keleten, miközben erősíti saját viszonyait az arab államokkal és Iránnal.
Izrael Kína szemében egyszerre fenyegetés és lehetőség: stratégiai kijárat a Földközi-tenger felé, technológiai központ, és befolyáskulcs a muszlim világban. Peking befektetett izraeli infrastruktúrákba és cégekbe — a kikötőktől az élelmiszeripari vállalatokig —, hogy gazdasági függőségeket teremtsen, miközben érzékeny adatokat és innovációkat szerez meg.
„Izraelnek fel kell ébrednie a kockázatokra, mielőtt túl késő lenne. Kína befolyást akar — de Izrael biztonságának árán. Itt az ideje határokat húzni”
— fogalmaznak a szakértők.
