Egy 21 pontos dokumentumot osztott meg az Egyesült Államok több arab és muszlim országgal az ENSZ-közgyűlés margóján. A javaslat célja, hogy véget vessen a gázai háborúnak, lefegyverezze a Hamászt, nemzetközi felügyelet alá helyezze a területet, és hosszú távon megnyissa az utat egy palesztin állam felé. Míg a palesztinok a terv több pontját nyereségként értékelhetik, Izrael részéről komoly ellenállás várható: Benjamin Netanjahu miniszterelnök ugyanis „őrületnek” nevezte a kétállami megoldás lehetőségét. A tervhez a Times of Israel is hozzájutott.
A béketervet Steve Witkoff amerikai különmegbízott állította össze, Tony Blair és Jared Kushner tanácsai alapján. A dokumentum szerint a háború vége egy átfogó, több fázisban megvalósuló folyamathoz kötődik: azonnali túszszabadítás, párhuzamos izraeli kivonulás, Gáza lefegyverzése, majd egy nemzetközi újjáépítési program, amely végső soron palesztin államhoz vezethet.
A teljes 21 pontos terv
- Gáza deradikalizált, terrormentes övezet lesz, amely nem jelent fenyegetést szomszédaira.
- Újjáépítési program indul, amely a gázai lakosság érdekeit szolgálja.
- A háború azonnal véget ér, ha Izrael és a Hamász aláírja a megállapodást: az IDF leállítja műveleteit és fokozatosan kivonul a területről.
- 48 órán belül minden túszt visszaadnak – élőt és holtat egyaránt.
- Izrael több száz palesztin biztonsági foglyot és több mint ezer, a háború óta letartóztatott gázait enged szabadon, valamint visszaadja több száz palesztin holttestét.
- Amnesztia a békét vállaló Hamász-tagoknak, a többiek biztonságos kijáratot kapnak befogadó országokba.
- Masszív segélyáradat indul: napi 600 teherautónyi élelmiszer és eszköz léphet be, az infrastruktúra újjáépítésével együtt.
- A segélyeket ENSZ, Vörös Félhold és más nemzetközi szervezetek osztják szét, Izrael és a Hamász beavatkozása nélkül.
- Ideiglenes palesztin technokrata kormány alakul, nemzetközi testület felügyeletével. A Palesztin Hatóság csak reformja után léphet be.
- Gazdasági újjáépítési terv indul, amely nemzetközi szakértők bevonásával modern közel-keleti várost kíván építeni Gázából.
- Külön gazdasági övezet jön létre, csökkentett vámokkal és befektetési lehetőségekkel.
- A gázaiakat nem kényszerítik távozásra, sőt bátorítják maradásukat, és lehetőséget kínálnak a jobb jövő megteremtésére.
- A Hamász nem kaphat szerepet a kormányzásban, és minden támadó katonai infrastruktúrát meg kell semmisíteni.
- Regionális partnerek biztonsági garanciát adnak, hogy Gáza ne fenyegethesse többé Izraelt vagy saját lakosságát.
- Nemzetközi stabilizációs erő települ Gázába, amely kiképzi az új palesztin rendőrséget.
- Izrael nem annektálja Gázát, és fokozatosan átadja az irányítást az új biztonsági erőknek.
- Ha a Hamász elutasítja a tervet, a folyamat akkor is elindulhat az IDF által ellenőrzött „terrormentes” zónákban.
- Izrael vállalja, hogy nem hajt végre jövőbeni támadásokat Katar ellen, elismerve Doha közvetítő szerepét.
- Deradikalizációs program indul, vallásközi párbeszéddel a narratívák átalakítására.
- Ha a gázai újjáépítés és a Palesztin Hatóság reformja előrehalad, létrejöhet egy „hiteles út” a palesztin államiság felé.
- Az Egyesült Államok párbeszédet indít Izrael és a palesztinok között, hogy politikai horizontot találjanak a békés együttéléshez.
Netanjahu: „Ez őrület”
A dokumentum egyik legmegosztóbb pontja a palesztin állam kilátásba helyezése. Netanjahu a hétvégén New Yorkban úgy fogalmazott:
„Palesztin államot adni Jeruzsálemtől egy mérföldre október 7. után olyan, mintha az Egyesült Államok szeptember 11. után Al-Kaidának adott volna államot New York mellett. Ez őrület.”
Washington optimista, Jeruzsálem szkeptikus
Donald Trump mindeközben derűlátó: szerinte az alkudozás már napok óta zajlik, és „mindenki érintett a régióban”. A Hamász ugyanakkor még hivatalosan nem kapta meg a teljes tervezetet, így a jövőbeni egyeztetések kimenetele kérdéses.
Az biztos: az amerikai terv most először egyértelműen palesztin államhoz vezető útról beszél. Ez a fordulat Jeruzsálemben és Washingtonban egyaránt politikai vihart vetíthet előre.
