Egy 21 pontos dokumentumot osztott meg az Egyesült Államok több arab és muszlim országgal az ENSZ-közgyűlés margóján. A javaslat célja, hogy véget vessen a gázai háborúnak, lefegyverezze a Hamászt, nemzetközi felügyelet alá helyezze a területet, és hosszú távon megnyissa az utat egy palesztin állam felé. Míg a palesztinok a terv több pontját nyereségként értékelhetik, Izrael részéről komoly ellenállás várható: Benjamin Netanjahu miniszterelnök ugyanis „őrületnek” nevezte a kétállami megoldás lehetőségét. A tervhez a Times of Israel is hozzájutott.
A béketervet Steve Witkoff amerikai különmegbízott állította össze, Tony Blair és Jared Kushner tanácsai alapján. A dokumentum szerint a háború vége egy átfogó, több fázisban megvalósuló folyamathoz kötődik: azonnali túszszabadítás, párhuzamos izraeli kivonulás, Gáza lefegyverzése, majd egy nemzetközi újjáépítési program, amely végső soron palesztin államhoz vezethet.
A teljes 21 pontos terv
- Gáza deradikalizált, terrormentes övezet lesz, amely nem jelent fenyegetést szomszédaira.
- Újjáépítési program indul, amely a gázai lakosság érdekeit szolgálja.
- A háború azonnal véget ér, ha Izrael és a Hamász aláírja a megállapodást: az IDF leállítja műveleteit és fokozatosan kivonul a területről.
- 48 órán belül minden túszt visszaadnak – élőt és holtat egyaránt.
- Izrael több száz palesztin biztonsági foglyot és több mint ezer, a háború óta letartóztatott gázait enged szabadon, valamint visszaadja több száz palesztin holttestét.
- Amnesztia a békét vállaló Hamász-tagoknak, a többiek biztonságos kijáratot kapnak befogadó országokba.
- Masszív segélyáradat indul: napi 600 teherautónyi élelmiszer és eszköz léphet be, az infrastruktúra újjáépítésével együtt.
- A segélyeket ENSZ, Vörös Félhold és más nemzetközi szervezetek osztják szét, Izrael és a Hamász beavatkozása nélkül.
- Ideiglenes palesztin technokrata kormány alakul, nemzetközi testület felügyeletével. A Palesztin Hatóság csak reformja után léphet be.
- Gazdasági újjáépítési terv indul, amely nemzetközi szakértők bevonásával modern közel-keleti várost kíván építeni Gázából.
- Külön gazdasági övezet jön létre, csökkentett vámokkal és befektetési lehetőségekkel.
- A gázaiakat nem kényszerítik távozásra, sőt bátorítják maradásukat, és lehetőséget kínálnak a jobb jövő megteremtésére.
- A Hamász nem kaphat szerepet a kormányzásban, és minden támadó katonai infrastruktúrát meg kell semmisíteni.
- Regionális partnerek biztonsági garanciát adnak, hogy Gáza ne fenyegethesse többé Izraelt vagy saját lakosságát.
- Nemzetközi stabilizációs erő települ Gázába, amely kiképzi az új palesztin rendőrséget.
- Izrael nem annektálja Gázát, és fokozatosan átadja az irányítást az új biztonsági erőknek.
- Ha a Hamász elutasítja a tervet, a folyamat akkor is elindulhat az IDF által ellenőrzött „terrormentes” zónákban.
- Izrael vállalja, hogy nem hajt végre jövőbeni támadásokat Katar ellen, elismerve Doha közvetítő szerepét.
- Deradikalizációs program indul, vallásközi párbeszéddel a narratívák átalakítására.
- Ha a gázai újjáépítés és a Palesztin Hatóság reformja előrehalad, létrejöhet egy „hiteles út” a palesztin államiság felé.
- Az Egyesült Államok párbeszédet indít Izrael és a palesztinok között, hogy politikai horizontot találjanak a békés együttéléshez.
Netanjahu: „Ez őrület”
A dokumentum egyik legmegosztóbb pontja a palesztin állam kilátásba helyezése. Netanjahu a hétvégén New Yorkban úgy fogalmazott:
„Palesztin államot adni Jeruzsálemtől egy mérföldre október 7. után olyan, mintha az Egyesült Államok szeptember 11. után Al-Kaidának adott volna államot New York mellett. Ez őrület.”
Washington optimista, Jeruzsálem szkeptikus
Donald Trump mindeközben derűlátó: szerinte az alkudozás már napok óta zajlik, és „mindenki érintett a régióban”. A Hamász ugyanakkor még hivatalosan nem kapta meg a teljes tervezetet, így a jövőbeni egyeztetések kimenetele kérdéses.
Az biztos: az amerikai terv most először egyértelműen palesztin államhoz vezető útról beszél. Ez a fordulat Jeruzsálemben és Washingtonban egyaránt politikai vihart vetíthet előre.
Napokon belül kiderül, hogy a hamasz elfogadja-e ezeket a pontokat. Számukra a legérzékenyebb pont a lefegyverzés és a "békét nem vállaló hamasz tagok" eltávozása az övezetből. Ezt elfogadhatják, taktikai okokból. (A hamasz vezetősége eddig is Gazan kívül tartózkodott, Katarban, Törökországban és máshol.) A "harcot" bármikor újra kezdhetik, ilyen, vagy olyan formában. Egy megállapodás aláírása számukra nem jelent semmit. És ugyanez vonatkozik a "békét vállaló" hamasz tagokra és hívekre.
Az az igazság, hogy ha Izraelt belekényszerítik a kivonulásra és a feltételek elfogadására, az egy visszafordíthatatlan és Izraelre veszélyes folyamatot indít el. Ennek legfőbb oka, hogy a gazai és ciszjordániai területek teljes demilitarizálásának és deradikálásának garanciái valójában csak egy naiv papír-elképzelés, a konkrét feltételek nem adottak. Ha a demilitarizálás és deradikálizálás nem valósul meg, a garanciák nem fognak életbe lépni. Láttunk már ezer hasonló helyzetet. Az garanciákat vállaló arab országok nem fognak erőszakkal fellépni az iszlamista, vagy más címszó alatt szereplő "palesztin" erők ellen, a nyugati országok még kevésbé. Ha a hatalmat egyszer átjátszották a Palesztin Hatóság kezébe, a későbbi beavatkozás már nem lehetséges (nem is vállalnák politikai okokból sem), az a vonat akkor már elment. Ugyanis előbb-utóbb választást kell a palesztin entitásban tartani, amit nem a mérsékelt oldal (ha van egyáltalán ilyen) fog megnyerni. Ezt viszont már nem fogják a garnciákat vállalók semmisnek tekinteni. A garanciák Izrael védelmére tehát csak egy papír-konstrukció.
A 21 pont között vannak pontok, amik ordítóan életszerűtlenek:
1. pont – hol erre (deradikalizált, terrormentes övezet) a garancia, a kijeletésen túl?
6. pont – mi a valóságtartalom és a garancia a "béke vállalására" az ezt elfogadó hamasz tagok részéről? Mennyit ér az " elfogadás" ígérete? ( a válasz adott: valójában semennyit.)
13. pont – a hamasz nem kaphat szerepet a kormányzásban. És ha eleinte titkolt szándékkal, más néven "kapnak szerepet"? Ez a szcenárió egészen biztosan bekövetkezik! De akkor már senki sem lép fel ellenük, ahogy a fenti szövegben felvetettem.
14. pont – mennyit ér a "regionális partnerek" (értsd arab-muszlim államok) garanciája, hogy Gaza (később a palesztin entitás) ne fenyegethesse a biztonságot? Ez fellépést igényelne a "regionális partnerek" részéről, amit nem tesznek meg, erre nincs egy homályos ígéreten túl semmi garancia.
20. pont – párbeszéd. Jószándékú, de naiv elképzelés. A radikális, politikai iszlám céljai mások…
:DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD
kezd lefőni nektek is a kávé, fiúk. Sorsok Háza bukta, vágóhíd bukta, szajjánkodás bukta. mi marad? maradtok?
Sorsok háza bukta? Deutsch Tompika most kapott 2 milliárdot, hogy beletolja. Ami biztosan hamar el fog fogyni, és kelleni fog majd még 3 milliárd. Ahogy Schmidt Marcsikáékkal is történt. És ha el is készül Tompika bizarr zsidómúzeum-mtksportcsarnok hibridje, akkor is biztos kell majd vagy évi félmilliárd a fenntartásához.
Bukta az adófizetőknek, de akik részt vesznek ennek a fekete lyuknak az építésében azoknak nem. A pénz nem vész el, csak a közpénz jellege veszik el.
és az, hogy egy másik NER-tag megkapja helyettük, mit segít Slomóékon?
Azt nem tudom, hogy Slomi benne lesz-e a második körben, de valószínű. Nyilván lesznek zsidók is a buliban, mert nem Tompika fogja berendezni a zsidó múzeumot. Ő legfeljebb a fehér csíkot fújja fel a focipályára. És ha a NER adja a közpénzt akkor nyilván NER-zsidónak adja, úgyhogy nem lepődnék meg ha megint feltűnne Slomóka.
Már az előző projekt is egy nagy büdös svindli volt ahol eltűnt 10-20 milliárd és nem lett belőle semmi. Ez az új projekt meg hogy az MTK csinálja, még el se kezdődött de már most bűzlik.
:DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD
kezd lefőni nektek is a kávé, fiúk. Sorsok Háza bukta, vágóhíd bukta, szajjánkodás bukta. mi marad? maradtok?