Nem csak hivatalos régészek végezték a munkát, önkéntesek is segítettek a kincs feltárásában.
Egy 1600 éves kincs került elő egy galileai barlangrendszerből, amely új fényt vet a római uralom alatti zsidó ellenállás történetére.
Évezredes kincs a föld alatt
Az Izraeli Régészeti Hatóság a héten jelentette be, hogy a Galilea alsó részén található Hukok település rejtett barlangkomplexumában 22 darab rézérmét találtak, amelyek a i. sz. 4. századból származnak. A település a Galileai-tenger közelében fekszik, és már az ókorban is a római uralommal szembeni zsidó ellenállás egyik központjaként volt ismert.
Amichai Eliyahu rabbi, az izraeli kulturális örökség minisztere így fogalmazott:
„Ez a ritka éremlelet élő bizonyíték arra az elszántságra, amellyel Galilea zsidói nehéz időkben is ragaszkodtak identitásukhoz és hagyományaikhoz.
Az ilyen felfedezések közvetlenül kötnek össze minket őseink életével, és emlékeztetnek történelmi gyökereink mélységére.”
Nem várt korból származó érmék
A lelet egy szűk, kanyargós alagút végében került elő, a Hukok barlangrendszer egyik rejtekhelyén. A komplexumot eredetileg a nagy felkelés (i. sz. 66–70) idején vájták, majd a Bár-Kochbá felkelés (132–136) során bővítették. A kutatók eleinte ebből az időszakból reméltek leleteket, ám az érmék meglepetést tartogattak: Constantius II. és Constans I. császárok portréi díszítették őket, vagyis a 351–352-ben zajlott Gallus-felkeléshez köthetők – ez volt az utolsó zsidó lázadás a római uralom alatt.
A kutatók szerint a kincset rejtegető zsidók vissza akartak térni érte, amikor a veszély elmúlik, ám erre soha nem nyílt lehetőségük.
Közösségi ásatás
A Hukok komplexum 2019 és 2023 között feltárt alagútjai keskeny folyosókkal és föld alatti termekkel kapcsolódnak össze. A munkálatokban a Zefáti Akadémiai Főiskola hallgatói, önkéntes barlangkutatók, katonák és helyi lakosok is részt vettek.
„A kincset végül a sok önkéntes tárta fel, akik így nemcsak a tudományos szenzáció részesei lehettek, hanem egy közösségi, oktatási élményt is megélhettek”
– mondta Dr. Einat Ambar-Armon, az Izraeli Régészeti Hatóság északi közösségi központjának vezetője.
A Keren Kajemet LeJiszráel – Zsidó Nemzeti Alap tervezi a helyszín fejlesztését régészeti turizmus céljából. A most előkerült érméket először a Kineret Akadémiai Főiskola konferenciáján mutatják be, a részletes tudományos feldolgozás pedig az Israel Numismatic Research Journal hasábjain fog megjelenni.
Ezt a cikket szerkesztőségünk az ünnep beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
