Így kell ezt: Kitoloncolják Amerikában a terrorpárti egyetemi aktivistát

Egy louisianai bevándorlási bíró elrendelte, hogy Mahmúd Khalil, a Columbia Egyetem egyik legismertebb palesztinpárti tüntetője, Algériába vagy Szíriába legyen kitoloncolva. A dicséretes és józan döntést nem mindenki fogadja egyetértéssel, többek szerint a lépés újabb fejezetet nyit a szólásszabadság és a szélsőséges kampusz-aktivizmus körüli politikai háborúban.

Jamee Comans bevándorlási bíró pénteken úgy határozott, hogy Khalil elveszíti tartózkodási jogát az Egyesült Államokban. A fiatal palesztin férfit március 8-án vették őrizetbe, miután a Columbia University Apartheid Divest (CUAD) nevű szervezet vezető figurájaként erőszakos, Izrael-ellenes megmozdások élére állt. Zöldkártyáját ekkor vonták vissza, és hiába kérte ügyvédje a tárgyalás áthelyezését New Yorkba, valamint a kitoloncolás alóli felmentést, a bíró mindent elutasított.

Comans azzal indokolta döntését, hogy

Khalil eltitkolta kapcsolatait a CUAD-dal és az ENSZ palesztin menekülteket támogató ügynökségével, amikor státusza rendezésére jelentkezett.

A bíró súlyosbító körülményként vette figyelembe azt is, hogy

Khalil csak rövid ideje tartózkodik az országban, nincs állandó munkahelye, nincsenek pénzügyi gyökerei, és az amerikai külügyminiszter – Marco Rubio – szerint jelenléte külpolitikai kockázatot jelent.

Jogi csata és politikai felhangok

Az American Civil Liberties Union (ACLU) és Khalil ügyvédei fellebbeztek a döntés ellen, de kevés esélyt látnak a döntés visszafordításra. Szerintük az egész eljárás elhamarkodott volt, bizonyítékok nélkül született döntés, és a bíró politikai nyomás alatt járt el. A New Jersey-i szövetségi bíróság ugyanakkor továbbra is fenntartja azt a korábbi végzést, amely tiltja Khalil azonnali kitoloncolását, amíg a polgárjogi per folyamatban van.

Khalil ügyvédje, Johnny Sinodis keményen bírálta a louisianai bíróságot, „színjátéknak” nevezve az eljárást, ahol szerinte a bíró nem pártatlan döntőbíróként, hanem a kormányzat meghosszabbított karjaként járt el.

Videó: Tanítás közben zúzták be a fejét egy „cionista” egyetemi professzornak

Erőszakhoz folyamodtak a palesztinbarát diákok.

„Fasiszta taktikák” – így reagált Khalil

A diák szerint az egész ügy a Trump-adminisztráció bosszúja. Közleményében cinikusan kijelentette: „Nem meglepő, hogy a kormányzat ismét a szólásszabadságom miatt próbál megbüntetni. Amikor első deportálási kísérletük kudarcba fulladt, kitalált, abszurd vádakat gyártottak ellenem, hogy elhallgattassanak.

Ezek a fasiszta taktikák soha nem fognak megállítani abban, hogy kiálljak a palesztin nép felszabadítása mellett.”

A Columbia Egyetem árnyékában

A CUAD aktivistái az elmúlt hónapokban többek között sátortáborokat húztak fel az egyetemen, épületeket foglaltak el, és antiszemita jelszavakkal tarkított tüntetéseiket sokszor erőszak és rongálás kísérte. Az izraeli és zsidó hallgatók közössége szerint Khalil és társai légkört teremtettek, amelyben mindennapossá vált a kirekesztés és a megfélemlítés.

Tágabb jelentőség

Khalil ügye sokkal többről szól, mint egyetlen diák tartózkodási jogáról. Az Egyesült Államokban egyre élesebben vetődik fel a kérdés: a szólásszabadság zászlaja alatt meddig mehetnek el a kampusz-aktivisták, és mikor válik a politikai véleménynyilvánítás az ország biztonságát és közösségeit fenyegető szélsőségeskedéssé?

Seres László: A Columbia Hamász-barát diákjának esete a szólás szabadságával

„Zsidó diákok és tanárok szisztematikus megfenyegetése, és annak megakadályozása, hogy látogathassák az egyetem előadásait: nem szólásszabadság, hanem bűncselekmény.”