Greta Thunbergnek egy jemeni-svéd cionista újságíró vetette a szemére, hogy csak azokkal az éhezőkkel törődik, akik nagy nézettséget hoznak neki.
Amíg Greta Thunberg ismét megpróbál Izraelbe hajózni, hogy látszólag Gázát támogassa, egy Svédországban élő jemeni újságíró elítélte őt, amiért figyelmen kívül hagyja hazája súlyos helyzetét.
„Hogy mered ezt tenni, Greta Thunberg?”
Luai Ahmed jemeni újságíró, aki jól ismert Izrael melletti nyílt kiállásairól a nemzetközi fórumokon, hétfőn az Instagramra feltöltött videójában számon kérte Greta Thunberget, hogy hogyan meri elfelejteni azt a súlyos humanitárius helyzetet, ami Jement sújtja és egy időben ekkora hangsúlyt fektetni a Gázára.
Az újságíró a svéd aktivistát azért bírálta, amiért Gáza-flottillákra összpontosít, miközben a világon számos más hely is van, amely kétségbeesetten segítségre szorul.
Bőven akadnak súlyosabb helyzetek
„Greta Thunberg, hogy merészeled? Hogy merészelsz Gázába hajózni Jemen helyett? Hogy merészeled a címlapokat hajszolni, miközben az én országom éhezik?
Hogy merészeled azt állítani, hogy a világ elnyomottjainak nevében szólalsz fel, de csak akkor, ha éppen ha az jó nézettséget hoz az Instagramon?”
– mondta videójában a jemeni újságíró.
„Több mint 10 millió jemeni gyermek éhezik, és a világ hallgat. Hol van a flottillád Jemenbe?”
– kérdezte, visszhangozva Greta Thunberg híres ENSZ-beszédének szófordulatát, amelyet 14 éves korában mondott el. „Hol van a felháborodásod? Beszélsz igazságról és emberi jogokról, de valahogy Jemen soha nem kerül be a beszédeidbe. Van időd két gázai flottillára, de még egyetlen útra sem a világ legsúlyosabb éhínségéhez?
Azt állítod, felelősségre vonod a világ vezetőit, de amikor a saját képmutatásodról van szó – csendben vagy.”
A videót végül ismét Thunberg legismertebb szavaival zárta – ezúttal azonban a saját nyelvén.
A jemeni gyerekek tényleg éheznek
A jemeni polgárháború továbbra is a világ egyik legsúlyosabb humanitárius válságának számít, amelyről a nemzetközi közvélemény alig vesz tudomást.
Az Irán által támogatott húszik és a Szaúd-Arábia vezette koalíció évek óta tartó harcai milliókat taszítottak nyomorba, miközben a lakosság jelentős része éhínséggel és betegségekkel küzd.
A konfliktus nem pusztán regionális hatalmi harc, hanem globális következményekkel járó tragédia: a Vörös-tenger térségét érintő fenyegetések, a hajózási útvonalak veszélyeztetése, valamint az iráni befolyás kiterjesztése mind hozzájárulnak a helyzet destabilizálásához. A nyugati világ azonban jobbára csendben figyeli a drámát, amelyben különösen a gyerekek válnak az éhezés és a kilátástalanság áldozataivá.