Izraeli régészek a világ legősibb mécseskanócát találták meg.
Különleges körülmények között fennmaradt kanócokat fedeztek fel az izraeli régészek Jehudban, ami ritkaságnak számít a nedves éghajlat miatt, amely általában lebontja a szerves anyagokat.
Rendkívüli régészeti lelet
Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) ásatásán, amelyet egy új lakónegyed építéséhez kapcsolódó feltárások részeként végeztek, három, textilből készült, 4000 éves kanócot fedeztek fel bronzkori (i. e. kb. 2500–2000) agyagmécsesekben.
A kanócok fennmaradása rendkívüli és váratlan, figyelembe véve a mediterrán éghajlatot.
„Ez egyedülálló felfedezés. Nem gondoltuk volna, hogy valaha előkerülhet ilyen lelet ilyen körülmények között”
– mondták Dr. Naama Sukenik és Dr. Yonah Maor, a régészeti hatóság kutatói. „Mindezt nehezíti, hogy a kanóc égetésre szolgál, így funkciójából adódóan általában nem marad fenn a használat után.” Különösen meglepő, hogy három kanócot találtak, köztük egy teljesen épen megmaradt darabot.
A feltárás vezetői, Dr. Gilad Itach, Yossi Elisha és Yaniv Agmon beszámolója szerint a kanócokat olajmécsesekben találták az ősi sírokban, más temetkezési tárgyak– kerámiák, állatcsontok, fegyverek és ékszerek – mellett. A mécsesekben füstnyomokat is azonosítottak, ami arra utal, hogy a temetkezési szertartások során meggyújtották őket. A kutatók kiemelték, hogy bár az átmeneti bronzkor helyi lakosai nem hagytak írásos emlékeket, a tűz használata a temetési rítusokban az egész ókori Közel-Keleten gyakori volt, a lélek szimbólumaként.
Már az ókorban is újrahasznosítottak
Laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy a kanócok az idők során egy ritka „fosszilizációs” folyamaton mentek keresztül, és újrahasznosított lenvászonból készültek. Dr. Sukenik szerint ez
„okos gazdálkodásra utal, hiszen az értékes nyersanyagokat maximálisan kihasználták”, és bizonyítja, hogy az emberek már 4000 évvel ezelőtt is újrahasznosították tárgyaikat.
Eli Escusido, az Izraeli Régészeti Hatóság igazgatója hangsúlyozta a felfedezés jelentőségét: „Minden egyes lelet, bármilyen kicsi is, része ennek az ország történetének, és létfontosságúnak tartjuk, hogy ezek az eredmények nyilvánosságra kerüljenek.”
