A mesterséges intelligencián alapuló program úttörő lehet a Biblia fejlődésének értelmezésében.
A haifai egyetem és a Reichman Egyetem közös projektje mesterséges intelligencia vett igénybe a Biblia nyelvi „ujjlenyomatainak” azonosítására. Az új kutatás szerint a Bibliában különböző írásstílusokat lehet felismerni.
Mesterséges intelligencia és a Biblia
Az innovatív megközelítés lehetővé teszi a kutatók számára, hogy megkülönböztessék a Biblia három jól ismert íráscsoportját: a Mózes ötödik könyvében található korai szövegeket, az egyes prófétai szövegeket (Józsué, Bírák, Sámuel és Királyok könyvei), valamint a papi írásokat, amelyek főként Mózes harmadik könyvében és a Tóra egyéb részeiben találhatók. A kutatók szerint a módszerük képes további részeket is besorolni a Bibliából ezen íráscsoportok közé, még akkor is, ha az adott szerző kiléte ismeretlen.
„Megállapítottuk, hogy minden könyv írójának megvolt a saját nyelvi ujjlenyomata, még az olyan közönséges szavak esetében is, mint a ‘nem’, ‘melyik’ vagy ‘király’”
-mondta Prof. Israel Finkelstein, a projekt egyik kutatója.
„Az általunk kidolgozott módszer pontosan képes észlelni ezeket a különbségeket. Ez egy új tudományos eszköz, amely empirikus alapot ad olyan elképzeléseknek, amelyek eddig főként értelmezésen alapultak. A módszer teljesen átformálhatja, ahogyan a Biblia fejlődését eddig értelmeztük.”
Eddig nem létezett ilyen módszer
Az a kérdés, hogy ki írta a Bibliát és milyen történelmi körülmények között, több mint 200 éve foglalkoztatja a bibliatudósokat.
A kutatók széles körben elfogadják, hogy a Biblia hosszú időn keresztül, különböző szerzők által, több helyszínen készült. Annak ellenére, hogy évtizedeken át részletes irodalmi elemzéseket végeztek, mostanáig nem létezett olyan számítógépes módszer, amely szisztematikusan és objektíven vizsgálhatta volna ezeket a különbségeket.
A projekt első szakaszában a kutatócsapat egy olyan modellt fejlesztett ki, amely a szavak szótövének és azok kombinációinak gyakoriságát elemezte a szövegekben. Ezután a modellt 50 fejezeten tesztelték a Biblia első kilenc könyvéből, amelyeket a kutatók három csoportba soroltak.
A második fázisban a kutatók a modellt olyan további fejezeteken alkalmazták, amelyek írásstílusa tudományos körökben vitatott volt. A vizsgált szövegek között voltak Sámuel első és második könyve, Eszter könyve, a Példabeszédek egyes részei, a Teremtés könyvének, valamint a Krónikák könyvének egyes részei. Minden fejezetet összehasonlítottak a korábban említett három íráscsoporttal, és a modell megállapította, hogy lehetséges-e a besorolás, valamint melyik csoporthoz áll a legközelebb az adott szakasz.
„A módszer egyik legnagyobb előnye, hogy képes magyarázni a saját következtetéseit azzal, hogy rámutat azokra a konkrét szavakra vagy kifejezésekre, amelyek egy fejezet besorolását eredményezték egy adott csoportba”
– tette hozzá Dr. Kipnis.
A kutatók hangsúlyozták, hogy a módszer fő célja az, hogy rekonstruálja azokat a nyelvi és kulturális sajátosságokat, amelyek a különböző időben és helyen történő írócsoportokra jellemzők.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
- 06:13
2021. április 24. - 12:002025. június 5.
- 13:00
2022. augusztus 8.
