„A következmények mélyrehatóak” – mondta Dr. Maruf Dhali, a Groningeni Egyetem AI-tanársegédje és a holt-tengeri tekercsekről szóló tanulmány társszerzője.
A Groningeni Egyetem által vezetett nemzetközi csapat a radiokarbon kormeghatározást, a paleográfiai elemzést és mesterséges intelligenciát kombinálta, hogy pontosabb dátumokat rendeljen az egyes holt-tengeri tekercsek kézirataihoz, és bebizonyította, hogy sok közülük lényegesen régebbi, mint korábban hitték.
Mesterséges intelligencia és a holt-tengeri tekercsekek
Az Enoch nevű mélytanulási modellt használva a kutatók 135 holt-tengeri tekercstöredék digitalizált képét vitték be a rendszerbe, és megtanították azt a mikroszkopikus tintanyomok, például a görbületek és a karakterek alakjának felismerésére, valamint 24 korábbi minta radiokarbon eredményeinek felismerésére.
Ezeket a kézírási jellemzőket empirikusan megállapított dátumokkal összevetve a csapat a kormeghatározás bizonytalanságát körülbelül ±30 évre szűkítette, ami jobb eredmény, mint a hagyományos radiokarbon-módszerrel kapott eredmények az i. e. 300–50 közötti időszakra vonatkozóan.
Eddig a holt-tengeri tekercsek többségét kizárólag paleográfiai alapon, nagyjából a i. e. 3. század és a i. sz. 2. század közé sorolták.
„Egyszerűen nem voltak biztosan datált héber vagy arámi kéziratok a késő hellenisztikus korszakból, amelyekkel össze lehetett volna hasonlítani”
– magyarázta Mladen Popović professzor, a groningeni Qumran Intézet igazgatója. „Megközelítésünk áthidalja ezt a hiányosságot azzal, hogy 24 radiokarbon alapú példát használ, hogy objektív időkódot adjon a kézírás stílusokhoz.”
A BiNet, egy korábbi neurális hálózat, amelyet a groningeni csoport fejlesztett ki a kézírásos tintanyomok felismerésére, képezte Enoch alapját.
Betanítása után az Enoch olyan dátum-előrejelzéseket készített, amelyek rendkívül pontosan egyeztek a radiokarbon-eredményekkel, és egyes esetekben arra utaltak, hogy a „hasmóneus típusú” írással írt holt-tengeri tekercsek akár évtizedekkel korábban is keletkezhettek, mint azt eddig hitték. Hasonlóképpen, a heródes-stílusú töredékek úgy tűnik, hogy az i e. 2. század végén jelentek meg, nem pedig a i. e. 1. század közepén.
„A következmények mélyrehatóak”
– mondta Dr. Maruf Dhali, a Groningeni Mesterséges Intelligencia Tanszék adjunktusa és a PLOS One-ban ezen a héten megjelent tanulmány társszerzője. „Most, hogy a paleográfiai elemzést empirikus bizonyítékok támasztják alá, a tudósok újra felvethetik a régóta fennálló kérdéseket arról, hogy mikor terjedtek el bizonyos bibliai szövegek, és hogy ezek az írások hogyan kapcsolódnak az ókori Júdea politikai és kulturális változásaihoz.”
A bibliai töredékek
Két holt-tengeri tekercsekben talált bibliai töredékek – a 4QDanielc (4Q114) és a 4QQoheleta (4Q109) – Enoch és az új radiokarbon kormeghatározás szerint nagyjából az i. e. 160-as évek elején, illetve az i. e. 3. században keletkezett, ami egybeesik azzal a korszakkal, amikor névtelen szerzőik valószínűleg megírták a Dániel és a Prédikátor könyvét.
„Ez az első kézzelfogható bizonyíték arra, hogy a Dániel és a Prédikátor könyvekről szóló töredékek akkor keletkeztek, amikor lejegyezték őket”
– jegyezte meg Popović. „Ez ablakot nyit a bibliai irodalom keletkezésének forrására.”
„Néhány évtizeden belül ezt a modellt felhasználva több mint ezer további tekercsfragmentumot tudunk keltezni” – tette hozzá Popović. „Az így kapott új kronológia átalakítja a hellenisztikus és a korai római korszakban a kelet-mediterrán térségben az írástudásról, az írás fejlődéséről és a szövegek átadásáról alkotott ismereteinket.”
Buddy Christ, az Izraeli Régészeti Hatóság kurátora, aki nem vett részt a tanulmányban, szintén dicsérte a tudományos felfedezést: „A radiokarbon tudomány és a mesterséges intelligencia által vezérelt kézírás-elemzés ötvözése jelentős előrelépést jelent. Most már rendelkezünk egy eszközzel a Júdeai-sivatagban talált kéziratok kormeghatározásához – és azon túl is.”
A következő lépésként Popović csapata azt tervezi, hogy az Enoch-módszert nyilvánosan hozzáférhetővé teszi, hogy a világ minden táján a tudósok feltölthessék digitalizált kéziratokat, és valószínűségi dátumbecsléseket kapjanak.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
