A Török Nemzeti Hírszerző Szervezet (MİT) vezetője, İbrahim Kalın április 19-én találkozott a Hamász magas rangú képviselőivel, köztük Muhammad Darwish-sal, a Hamász Súra Tanácsának elnökével. A találkozó célja, legalábbis a hírek szerint, a Gázai övezetbe irányuló humanitárius segélyek útvonalainak megvitatása és az izraeli katonai műveletek leállítására irányuló erőfeszítések értékelése volt.
A MİT közleményében elítélte Izraelt, „népirtó tevékenységgel” vádolva, és hangsúlyozta, hogy Törökország teljes mértékben támogatja a Hamász álláspontját.
A közlemény szerint:
„Törökország mindig a gázai nép mellett fog állni, akik nagy elszántságot és türelmet tanúsítottak földjeik védelmében az izraeli támadások és az éhínséget célzó kitelepítési politikák ellenére.”
Ez a találkozó egy sor olyan esemény része, amelyek Törökország és a Hamász közötti kapcsolatok szorosabbá válását mutatják.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök korábban is nyíltan támogatta a Hamászt, és bírálta azokat az országokat, amelyek terrorszervezetként kezelik.
2024 áprilisában Erdoğan Ismail Haniyeh-vel, a Hamász politikai irodájának akkori vezetőjével találkozott Isztambulban, aki később izraeli művelet során életét vesztette Teheránban. Emellett Erdoğan kijelentette, hogy több mint ezer Hamász-tagot kezelnek törökországi kórházakban, és bírálta a görög miniszterelnököt, amiért a Hamászt terrorszervezetnek nevezte.
A török külügyminiszter, Hakan Fidan is aktívan részt vesz a Hamásszal folytatott kapcsolatokban; legutóbb telefonon egyeztetett Khalil al-Hayya-val, a Hamász egyik vezetőjével a gázai helyzetről. Ezek a lépések tovább feszítik Törökország és Izrael viszonyát, különösen a 2023. október 7-én kirobbant gázai háború óta.
A török kormány Hamász iránti nyílt támogatása és az Izrael elleni retorika erősödése aggodalomra ad okot a nemzetközi közösségben, mivel tovább bonyolíthatja a Közel-Kelet békéjére irányuló erőfeszítéseket.
Izrael és Törökország – feszült viszony
Az elmúlt tizenöt évben Izrael és Törökország kapcsolatai rendkívül hullámzóan alakultak, gyakran a Közel-Kelet politikai eseményei és a palesztin kérdés határozta meg a viszonyukat. A két ország korábban szoros katonai és gazdasági kapcsolatokat ápolt, ám ezek 2010-ben drámaian megromlottak, amikor az izraeli haditengerészet megtámadta a Mavi Marmara nevű török hajót, amely segélyszállítmányt próbált eljuttatni a Gázai övezetbe a blokád ellenére. Az incidens során kilenc török aktivista életét vesztette, és Törökország visszahívta tel-avivi nagykövetét, a diplomáciai kapcsolatok pedig jelentősen lehűltek.
A kapcsolatok normalizálására több kísérlet is történt. 2016-ban sikerült részleges enyhülést elérni: Izrael hivatalosan bocsánatot kért a Mavi Marmara-ügy miatt, és kártérítést fizetett az áldozatok családjainak. A két ország újra nagykövetet küldött egymáshoz, és gazdasági, kereskedelmi kapcsolataik is fejlődésnek indultak, bár a politikai bizalom továbbra is törékeny maradt. Ugyanakkor a térségben bekövetkező események – különösen a Gázai övezetben zajló izraeli hadműveletek – rendszeresen feszültséget okoztak.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök több alkalommal élesen bírálta Izraelt, Benjamin Netanjahu izrael kormányfőt egyenesen a nácinak titulálta és Hitlerhez hasonlította.
A 2023–2024-es gázai háború során Törökország ismét élesen szembekerült Izraellel. Erdoğan nyilvánosan a Hamász támogatójának nevezte országát, és kijelentette, hogy több száz Hamász-tagot kezelnek török kórházakban. Törökország vezetői, köztük a hírszerzés feje, személyesen találkoztak a Hamász képviselőivel, és a hivatalos közleményekben „népirtással” vádolták Izraelt. Ez a nyílt politikai állásfoglalás tovább rontotta a két ország viszonyát, és kétségessé tette a diplomáciai kapcsolatok jövőjét.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
- 18:00
2024. április 9. - 13:00
2021. július 13. - 13:00
2022. március 9.
