A kormány már korábban felvetette a kilépés lehetőségét a Nemzetközi Büntetőbíróságból, amelynek Kovács Péter bíró személyében tavalyig magyar tagja is volt.
Benjámin Netanjahu szerdán kezdődő budapesti látogatása ismét előtérbe helyezi a magyar tagság kérdését a Nemzetközi Büntetőbíróságból. Amennyiben a kormány valóban a távozás mellett dönt, az egy hosszan elnyúló folyamat lesz – írta meg a Szabad Európa.
Magyarország kilép
A Szabad Európa információi szerint Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC). A lap úgy tudja, hogy egy múlt heti nagyköveti értekezleten Tuzson Bence igazságügyi miniszter erről tájékoztatta a meghívott diplomatákat a Külgazdasági és Külügyminisztériumban.
Az esemény szigorú biztonsági intézkedések mellett zajlott. A Szabad Európa forrásai szerint a teremben arcfelismerő rendszert használó kamerák figyelték, hogy csak az arra jogosultak vehessenek részt az ülésen. A diplomaták előre kijelölt, névre szóló helyeken ültek, és ha valaki késve érkezett, a székének támláján feltüntették a késés időtartamát, amely után percalapú büntetést kapott.
A Szabad Európa most részleteket is megtudott arról, milyen lépések következnek, ha Magyarország hivatalosan is felmondja tagságát a Nemzetközi Büntetőbíróságban. A kormány először határozati javaslatot terjeszt az Országgyűlés elé, és ha ezt a többség támogatja, a kilépés hivatalosan is kezdetét veszi.
Elhúzódhat az ügy
Egy bennfentes forrás szerint a teljes folyamat akár egy évig is eltarthat. Nem meglepő, hogy a lépés időzítése egybeesik azzal, hogy bár Kovács Péter magyar bíró mandátuma tavaly lejárt, egy befejezetlen ügy miatt még mindig tagja a testületnek. A lap forrásai szerint a határozattervezet szövege hamarosan elérhető lesz az Országgyűlés honlapján.
A döntés nem váratlan, hiszen Trump hivatalba lépése után a kormány már mérlegelte a távozás lehetőségét. A 24.hu még tavaly arról számolt be, hogy három minisztert is megbíztak a kilépés körülményeinek vizsgálatával.
A Szabad Európa úgy tudja, hogy a politikai döntés valójában hetekkel ezelőtt megszületett, de a kormány kivárt, hogy Trump milyen álláspontra helyezkedik az ICC ügyében. Miután február 5-én bejelentette, hogy – a Benjamin Netanjahu elleni elfogatóparancs miatt – szankciókat vezet be a bíróság ellen, a magyar kormány ezt egyértelmű jelzésként értelmezte – állítja a Szabad Európa egyik forrása.
Mint ismert, az ICC még tavaly novemberben adott ki elfogatóparancsot az izraeli miniszterelnök ellen háborús bűnök és emberiség elleni bűncselekmények vádjával.
Szerintem a hír messze nem olyan szenzációs, mint amilyennek tálalva van a Szabad Európa által.
Ugyanis Magyarországon a kormányzati aláírást követően Parlament ugyan 2003-ban megszavazta azaz ICC-hez való csatlakozás jóváhagyását, de az 2003. óta mind a mai napig nem került kihirdetésre. Emiatt az Magyarországon nem lépett hatályba, tehát ránk nézve egyelőre semmiféle jogi kötelezettséggel nem bír.
A kapcsolódó törvényi kihirdetést nem tette meg a Medgyessy, a Gyurcsány, a Bajnai és az Orbán-kormány sem. Nem tudom pontosan, hogy egy parlamenti szavazás mikortól válik elavulttá. Biztos van erre valami jogi norma, bár azt nem ismerem. Amúgy számomra az adott parlamenti ciklus vége lenne a logikus, azaz jelen esetben 2006.
Summa summarum, az ICC-hez való csatlakozás Magyarországon nem lépett hatályba. A kormány mostani lépése emiatt csak az eddig fennálló kétség-kétértelműség megszüntetése. Az időzítés pedig nem a Netanjahu-látogatáshoz kapcsolódik, mert ezt már 2023-ban elmondták a magyar kormányzat részéről, csak az egyértelműsítést a Biden-kormányzat alatt nem lépték meg. Volt bajunk anélkül is elég – az ICC-nek amúgy eleve nem tag USA-t irányító – a Biden-kormányzattal, mint egy ICC-ből való kilépéssel tovább feszíteni a húrt Bidenékkel.