A The Wall Street Journal exkluzív beszámolót közölt Oroszország szíriai politikai manővereiről.
A The Wall Street Journal beszámolója szerint az Aszad bukása előtti héten Izrael megpróbált egy olyan alkut kieszközölni a még be sem iktatott Trump-kormányzattal, amely lehetővé tette volna Oroszország számára, hogy akadálytalanul fektessen be Szíriában, ha Aszad háttérbe szorítja Iránt. Amikor Trump csapata elutasította ezt a javaslatot, Moszkva állítólag cserbenhagyta Aszadot.
Oroszország és az új szír vezetés
Oroszország azon dolgozik, hogy megőrizze befolyását Szíriában Bassár Aszad elnök bukása ellenére, hónapokkal azután, hogy Izrael megpróbált létrehozni egy olyan megállapodást, amely megszilárdította volna ezt a jelenlétet – jelentette a Wall Street Journal, miközben Moszkva együttműködésbe kezdett az új lázadó vezetéssel, amely ellen korábban harcolt a szíriai polgárháború során.
Mivel kevés alternatívája van, Oroszország most új lehetőséget lát arra, hogy újjáépítse szíriai jelenlétét, Damaszkusz pedig talán talált egy partnert a török és iráni befolyás ellensúlyozására a régióban. Oroszország egyetlen másik potenciális támasza a térségben a líbiai hadúr, Halifa Haftar, de a Wall Street Journal által idézett líbiai, európai és amerikai tisztviselők szerint a tárgyalások egy ottani haditengerészeti támaszpont létrehozásáról sikertelenek voltak.
A Wall Street Journal szerint meglepő fejlemény, hogy Oroszország tárgyalásokat kezdett a Hayat Tahrir al-Sham (HTS) iszlamista terrorszervezet vezette új szíriai kormánnyal, igyekezve megőrizni katonai bázisait és gazdasági érdekeit az országban. Ez a közeledés annak ellenére történt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök régóta támogatta Aszadot, ami a polgárháború során kiterjedt bombázó hadjáratokat jelentett a HTS állásai ellen.
A Wall Street Journal cikke szerint Oroszország a múlt hónapban 23 millió dollárnak megfelelő szíriai valutát szállított vissza Damaszkuszba, ezzel kritikus pénzügyi támogatást nyújtva a pénzszűkében lévő új szír kormánynak. Erre a segítségre azután került sor, hogy Katar és Szaúd-Arábia késlekedett a beígért pénzügyi támogatással, mivel állítólag arra vártak, hogy Donald Trump amerikai elnök kormánya tisztázza, hogy feloldják-e a HTS elleni szankciókat.
„Oroszország előnye a Szíriával folytatott tárgyalások során az, hogy nem akadályozzák a Szíriával kapcsolatos etikai aggályok, és a döntéseket konszenzus igénye nélkül is végre tudja hajtani”
– mondta a Wall Street Journalnak Anna Borcsevszkaja, a Washington Intézet munkatársa, aki Moszkva közel-keleti politikájának szakértője. „A kulcskérdés az, hogy a Nyugat hogyan fogja magát pozícionálni és elkötelezni Szíriával szemben, hogy csökkentse az Oroszországra való támaszkodását.”
A kapcsolatfelvétel
A Moszkva és Damaszkusz közötti tárgyalások januárban kezdődtek, amikor Mihail Bogdanov, Oroszország külügyminiszter-helyettese és Alekszandr Lavrentyev, a szíriai megbízottja Szíriába érkezett. Bár kezdetben az orosz Hmeimim légitámaszpont és a Tartuszban lévő haditengerészeti létesítmény megőrzésére összpontosítottak, a tárgyalások végül kiterjedtek a szélesebb körű gazdasági kapcsolatokra is.
A kezdeti kapcsolatok azután nyertek lendületet, hogy Putyin először telefonon beszélt Ahmad al-Sharával, az új szíriai elnökkel és egykori terrorvezérrel. A beszélgetést követően Oroszország pénzzel megrakott repülőgépet küldött, és a szír kormány szerint Putyin meghívta Moszkvába Szíria külügyminiszterét, és kifejezte készségét, hogy megvitassa az Aszad-rezsimmel korábban aláírt megállapodások felülvizsgálatát.
David Schenker volt amerikai diplomata, aki az első Trump-kormányzat idején a külügyminisztérium közel-keleti osztályát vezette, bírálta Washington megközelítését.
„Az USA szíriai szerepvállalásának hiánya miatt nehéz ellenezni az orosz visszatérést”
– mondta a Wall Street Journalnak.
Befolyás Szíria felett
Szíria új vezetése számára stratégiai prioritás a Törökországon túli szövetségesek diverzifikálása. Recep Tayyip Erdoğan török elnök Aszad bukása után gyorsan üzletembereket, tisztviselőket és katonai erőket telepített Észak-Szíria egyes részeire, ami potenciális aggodalmat keltett az Ankarától való túlzott függőséggel kapcsolatban.
A szíriai tárgyalófelek az Oroszországgal folytatott tárgyalásaikat úgy keretezték, hogy megpróbálnak kártérítést szerezni a polgárháború alatt az orosz bombázások által okozott pusztításért. A korábbi rezsim által Oroszországba átutalt pénzeszközök hazaszállítását is kérték, ami egyes hírek szerint mintegy 250 millió dollárt tesz ki, amelyet 2018 és 2019 között egy moszkvai állami bankba küldtek. Emellett az Aszad család tagjai több mint 40 millió dollár értékben vásároltak lakásokat luxus orosz felhőkarcolókban a Global Witness 2019-es jelentése szerint.
A megbeszélések során szóba kerültek Oroszország szíriai gazdasági ambíciói, amelyek között szerepel a tartuszi kikötő, tengeri földgázkoncessziók, foszfátbányák, Palmüra melletti szénhidrogénmezők és egy homszi műtrágyagyár fejlesztése. Ezek a projektek Aszad uralma alatt elakadtak.
