Donald Trump amerikai elnök legújabb terve, miszerint a Gázai övezet palesztin lakosságát Egyiptomba vagy Jordániába telepítené át a béke megteremtése és a konfliktus lezárása érdekében, miközben Gázát amerikai fennhatóság alá helyezné, heves nemzetközi kritikát váltott ki. Sokan etnikai tisztogatásként ítélik meg a javaslatot, erkölcstelennek és elfogadhatatlannak tartva azt. Vajon a felszínes erkölcsi felháborodás mögött nem rejlenek-e képmutató elemek?
Évtizedek óta halljuk a nyugati világ követeléseit Júdea és Szamária (közismertebb nevén Ciszjordánia) és a gázai zsidó lakosok erőszakos kiűzésére, valamint Izrael ottani jelenlétének megszüntetésére, egy független palesztin állam létrehozása és a béke érdekében. Gáza 2005-ös izraeli kiürítése is ezt a narratívát támasztja alá. De ha a palesztinok kitelepítése etnikai tisztogatás, akkor a zsidóké miért nem az?
Ezen állítás alátámasztására általában két fő érvet szoktak felhozni: a nemzetközi jogot és a történelmi jogot.
Nemzetközi jog: Sokan a nemzetközi jogra hivatkozva érvelnek, miszerint Ciszjordánia és Gáza illegálisan elfoglalt palesztin terület, így a palesztinoknak több joguk van ezekre a területekre, mint a zsidóknak.
Elsőként érdemes tisztázni a nemzetközi intézményekkel kapcsolatos álláspontot, ugyanis erősen kételkedem a nemzetközi jog objektív igazságtartalmában. Az ENSZ és más nemzetközi fórumok általában tagállamaik (köztük olyanok, mint Irán vagy Észak-Korea) érdekeit tükrözik, nem pedig egy objektív igazságot. Ezt bizonyítja, hogy 2003 óta az ENSZ több mint 400 elítélő határozatot hozott Izrael ellen, míg Szíria ellen mindössze 40-et, Észak-Korea ellen 28-at, Irán ellen pedig csak 21-et, ami nyilvánvalóan abszurd.
Egy másik érv, amellyel az ENSZ és a nemzetközi jog hívei érvelnek a nemzetközi intézményeknek való megfelelés fontosságának demonstrálására, hogy ez szükséges a világbéke fenntartásához, függetlenül attól, hogy a nemzetközi intézmények ténylegesen meghatározzák-e az objektív erkölcsöt vagy sem.
Azonban el kell ismernünk, hogy az 1913 és 1919 közötti amerikai elnök, Woodrow Wilson elképzelése, amely a nemzetközi intézményekre alapozta a világbéke fenntartását, a gyakorlatban nem bizonyult sikeresnek.
Csupán két évtizeddel az általa megalapított Nemzetek Szövetsége létrehozása után kitört a történelem legvéresebb háborúja, a második világháború, és az ENSZ szinte minden békefenntartó missziója súlyos kudarcot vallott. Jó példa erre a UNIFIL-erők sikertelensége a Hezbollah távoltartásában Dél-Libanontól, ami végül újrafegyverzésükhöz és a közelmúltban újabb háborúhoz vezetett köztük és Izrael között. A második világháború utáni viszonylagos béke pedig a nagyhatalmaknak – az Egyesült Államoknak (és a kilencvenes évekig az Egyesült Államok és a Szovjetunió egyensúlyának), nem pedig az ENSZ hatékonyságának volt köszönhető.
De mindenesetre nézzük meg, mit mond a nemzetközi jog, és a nemzetközi egyezmények mit mondanak Izrael területéről, és hogy valójában a nemzetközi jog szerint kié ez a terület!
- A brit mandátum (1920-as San Remói Konferencia, 1922-es Nemzetek Szövetsége): Ez a mandátum a Jordán folyó nyugati partjának (a mai Izrael állam területe, beleértve Ciszjordániát és Gázát is) brit adminisztráció alá helyezését szabályozta, azzal a deklarált céllal, hogy ott egy zsidó államot hozzanak létre.
- Az 1947-es ENSZ felosztási terv: Ez a terv a Jordán folyó nyugati partjának felosztását javasolta egy zsidó és egy arab állam létrehozására. A zsidók elfogadták ezt a tervet, míg az arabok elutasították és háborút indítottak a fiatal Izrael állam ellen. Mivel az arab fél elutasította a javaslatot, nem született semmilyen megállapodás, és lehetetlen úgy támaszkodni erre a javaslatra, mintha ez lenne az a nemzetközi jogszabály vagy egyezmény, amely meghatározza az arabok jogát Gáza és Ciszjordánia területére, mivel nem született semmilyen megállapodás.
- Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 242-es határozata (1967-es hatnapos háború után): Ez a határozat békét és az izraeli fegyveres erők visszavonulását sürgette a „legutóbbi konfliktus során megszállt területekről”. Ha megvizsgáljuk a határozat szövegét, láthatjuk, hogy a határozat nem deklarálta egyértelműen Izrael jelenlétét illegálisnak a megszállt területeken. A szöveg értelmezése szerint a határozat egy ajánlás volt a békekötésre és a visszavonulásra, de nem szabályozza, hogy Izrael jelenléte az újonnan megszállt területeken egyértelműen illegális lenne, különösen figyelembe véve, hogy a „megszállt” területek Izraelnek voltak szánva a brit mandátum, az utolsó hatályban lévő nemzetközi egyezmény szerint.
Tehát, amint látjuk, a közhiedelemmel ellentétben a nemzetközi jog sem állapítja meg egyértelműen Izrael Gáza és Ciszjordánia megtartásának jogellenességét.
Történelmi jog: A második érvelés, amellyel megpróbálják megmagyarázni, miért minősül etnikai tisztogatásnak a palesztinok áttelepítése, de a zsidóké nem, az a palesztinok állítólagos történelmi joga ehhez a földhöz, és hogy ez a föld „történelmileg palesztin”, nem pedig zsidó föld, függetlenül a nemzetközi jogtól.
Természetesen ez az érvelés sem ellentmondásoktól mentes, hiszen 3300 éve folyamatosan éltek zsidók ezen a földön, beleértve Gázát és Ciszjordániát is – jóval azelőtt, hogy ott arabok éltek volna – Gáza és Ciszjordánia zsidó lakossága évezredek után először csak az 1948-49-es izraeli függetlenségi háború utáni elűzésük miatt szűnt meg.
Ezenkívül a zsidó nemzeti identitás évezredek óta létezett azoknál a zsidóknál is, akik Izrael földjén kívül éltek (hiszen a zsidók több ezer éven keresztül naponta háromszor imádkoztak azért, hogy visszatérjenek a földjükre), és soha nem vesztették el reményüket, hogy visszatérjenek a szülőföldjükre és újjáépítsék államukat. Az a mozgalom is, amely ezt a nemzeti identitást a gyakorlatban akarta megvalósítani – a19. századi cionizmus.
Ha többet akar megtudni a témáról, hallgassa meg a Közel-Kelet podcast epizódját ITT!
Köves Sálom összes cikkét elolvashatja itt.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
