A hozzászólások szerint az Amnesty-nek a Gázába hurcolt túszok érdekében is petíciót kellene indítania, hiszen az ő emberi jogaik sérülése egyértelmű és súlyos probléma. Az emberjogi szervezet azonban nemcsak nem válaszolt a felszólításokra, de egyszerűen törölte a hozzászólásokat. Ez a lépés sokak számára cinikus magatartásnak tűnik, amely nem erősíti a szervezet iránti bizalmat.
Néhány a módszeresen törölt hozzászólások közül:
„Sziasztok, engem azok a túszok érdekelnek, akiket a terrorista Hamasz Gázába hurcolt – na azt hol lehet aláírni? Illetve érdekelne, hogy a terrorista támogató ENSZ munkásságával mikor tervezite jogvédőkként foglalkozni? Közsönöm, ha válaszoltok”
„Itt is felteszem a kerdest. Segitsetek. En is szeretnem alairni a Gazaban fogvatartott tuszok szabadulasaert inditott peticiot. Kerlek segítsetek ebben nekem, es jogvedo szervezetkent inditsatok peticiot ertuk is.”
„Jogvédő civil szervezet, amely azért dolgozik, hogy az emberi jogok mindenkit megillessenek.”??? Hol van Amnesty International Magyarország a 9 feltett kérdésre a válasz???
„December 5-én kelt levelemre adott válaszlevelükben írták, hogy
„Kedves X, Egyetértünk abban, hogy amit a Hamász tavaly október 7-én elkövetett, szörnyű és megbocsáthatatlan. Abban is egyetértünk, hogy az antiszemitizmus erősödésének gátat kell szabni a világban.
Jogvédő szervezetként az a feladatunk, hogy megvédjük a civil áldozatokat, bármilyen népcsoporthoz is tartozzanak. Emiatt vizsgáltuk kutatásunkban az Izrael állam által indított megtorló háborút, és ezért vizsgáljuk egy másik, hamarosan megjelenő kutatásunkban a Hamász által elkövetett borzalmakat.”
Kérdezném, hol és mikor jelenik meg az ígért Hamasz által elkövetetett büntettekre vonatkozó kutatásuk?
Továbbá csatlakoznék az előttem szólókhoz, hol lehet aláírni az izraeli túszok azonnali es feltétel nélküli szabadon bocsátását követelő petíciójukat?”
Az Amnesty International tevékenységének alapja mindig is az emberi jogok egyetemlegessége volt, amelyek minden emberre egyformán vonatkoznak. Ezért is okoz óriási csalódást sokak számára, amikor a szervezet szelektív módon alkalmazza ezt az elvet.
Az izraeli túszok ügye rávilágít arra, hogy az emberi jogi szervezetek hitelességét mennyire aláássa, ha egyes ügyeket szándékosan megpróbálnak figyelmen kívül hagyni, és az ezirányú hangokat egyszerűen elhallgattatni.
Az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezetként hosszú évtizedek óta küzd az elnyomás, az igazságtalanság és az emberi jogok megsértése ellen. Ezért is váltott ki sokakból megdöbbenést a döntésük, hogy a napokban saját izraeli tagszervezetüket is felfüggesztették.
A történet kapcsán azonban nemcsak a belső ellentmondások kerültek előtérbe, hanem az Amnesty hitelessége és kettős mércéje is.
A szervezet felfüggesztése kérdéseket vet fel nemcsak az Amnesty belső működését, hanem a politikai nyomásgyakorlás lehetséges szerepét illetően is.
Az Amnesty International mostani helyzete komoly figyelmeztetés lehet minden nemzetközi szervezet számára. A hitelesség és egyenlő bánásmód elve elengedhetetlen ahhoz, hogy egy szervezetet komolyan vegyenek és támogassanak.
Az Amnesty izraeli tagszervezetének felfüggesztése, a Gázában fogva tartott túszok ügyének elhallgatása, valamint a kritikus hozzászólások tömeges törlése mind azt mutatják, hogy a szervezetnek újra kellene gondolnia prioritásait és elveit.
Az Amnesty International egyik legfontosabb alapelve, hogy politikai, vallási vagy egyéb meggyőződésre való tekintet nélkül álljon ki minden ember mellett, akinek jogait megsértették. Ez az elv azonban egyre inkább csorbát szenved, amikor a szervezet válogat, hogy mely ügyeket emeli ki, és melyeket hagy figyelmen kívül szisztematikusan és tendenciózusan.
Az Amnesty például rendszeresen kampányol politikai foglyok szabadon bocsátásáért világszerte, és ezek az ügyek valóban fontosak. Ugyanakkor, amikor az izraeli túszokról van szó, köztük kicsi gyerekekről, akiket a Hamasz embertelen körülmények között tart fogva Gázában, a szervezet hallgatása nemcsak elvtelen, hanem a saját deklarált értékeivel is totálisan szembemegy. Az, hogy a szervezet nem hajlandó petíciót indítani az izraeli túszok szabadon engedéséért, és még a felhasználók erre vonatkozó felhívásait is törli a közösségi médiában, azt a benyomást kelti, hogy a politikai megfontolások felülírják az emberi jogok univerzalitásának elvét.
A hozzászólások törlése a közösségi médiában nemcsak a nyílt párbeszéd elfojtása, hanem cinikus válasz arra a jogos követelésre, hogy az Amnesty vállalja felelősségét az egyetemes emberi jogokért.
Ez a fajta magatartás nemcsak a hitelességet rombolja, hanem azt a gyanút is erősíti, hogy az Amnesty szelektíven kezeli az emberi jogi kérdéseket, aszerint, hogy azok mennyire illeszkednek a politikai narratívájukba.
Az Amnesty International az évek során sokat tett azért, hogy az emberi jogi ügyek élharcosává váljon. Ezért különösen aggasztó, amikor a szervezet magatartása szöges ellentétben áll a saját alapelveivel. Mindez azt sugallja, hogy az Amnesty nem képes vagy nem hajlandó szembenézni a kritikákkal. Ez különösen káros egy olyan szervezet számára, amelynek az lenne a célja, hogy az igazságtalanságot leplezze le és számolja fel, nem pedig a saját gyakorlatában reprodukálja azt. Ha az Amnesty továbbra is a politikai érdekeket helyezi előtérbe az emberi jogok valódi védelme helyett, akkor hosszú távon elveszítheti nemcsak a támogatói bázisát, hanem azt a szerepét is, amelyet évtizedeken át épített mint az emberi jogok szószólója.
Forrás: TEV
