Donald Trump megválasztott amerikai elnök több alkalommal kijelentette, hogy amennyiben a Hamász palesztin terrorszervezet nem adja ki a még most is fogvatartott 95 túszt (akik közt nem mellesleg öt amerikai állampolgár is van) hivatalba lépése napjáig, úgy amint elfogalalja a Fehér Házat „megnyílnak a pokol kapui” a terroristák számára. Hogy mit jelenthet mindez, arra keresi a választ Nadav Shragai, az Israel Hayom szakértője.
Hogyan tervezi Donald Trump, hogy megvalósítja az „pokol kapuinak megnyitását” a Közel-Keleten, ha a túszokat nem engedik szabadon, mire beköltözik a Fehér Házba, mindössze 10 nap múlva? A megnövekedett katonai nyomás mellett Izraelnek kulcsszerepe kell, hogy legyen a stratégia kidolgozásában, és a Trump által most előkészített konkrét lépésekben, hogy a fenyegetés ne csak fenyegetés maradjon!
A legnagyobb akadály a Hamasz palesztin terrorszervezet legyőzésében és egy érdemi túszmegegyezés előmozdításában az volt – és továbbra is az –, hogy a Biden-adminisztráció arra utasította Izraelt, hogy hatalmas mennyiségű humanitárius segélyt juttasson Gázába. Ez a segítség az ellenségnek háborús időszakban – üzemanyag, élelem és egyéb alapanyagok – még mindig eljut a Hamaszhoz, amely azt túlárazva adja el, milliókat keresve, finanszírozva a személyzetének bérét, újabb terroristákat toborozva, és ami a legfontosabb:
megőrzi a civilek feletti irányítást, akik függnek tőle Gázában.
Trumpnak mindössze annyit kellene tennie, hogy engedi Izraelt úgy cselekedni, ahogy szükséges. A háború kezdetén Izrael „véleménye” az volt, hogy teljes blokádot kell alkalmazni Gázára, mert „emberi vadállatok” ellen harcolnak, és sem „áramot, élelmet, üzemanyagot nem lehet beengedni” – mondta Joav Gallant, a volt védelmi miniszter 2023 októberében.
A Biden-adminisztráció, fegyverembargóval és diplomáciai védelem visszavonásával fenyegetve kényszerítette Izraelt arra, hogy segélyeket juttasson Gázába, így továbbra is fenntartotta a Hamasz civil hatalmát.
Trumpnak lehetőséget kell adnia Izraelnek, hogy teljes autonómiát kapjon ezen kritikus kérdés kezelésében, hogy legyőzze a Hamaszt és visszakapja a túszokat.
A Trump által említett „pokol kapui” második fontos eleme három országra – Törökországra, Katarra és Egyiptomra – gyakorolt mértékletes nyomás. Ezek az országok egyrészt függnek az Egyesült Államoktól, és jelentős gazdasági és katonai támogatásban részesülnek, másrészt pedig komoly kapcsolataik és befolyásuk van a Hamasz felett. Trumpnak világosan és határozottan kell összekapcsolnia ezt a két tényezőt:
Ha akarnak támogatást, akkor határozott lépéseket kell tenniük a Hamasz ellen.
Katar, a Hamasz egyik szponzorállama, 2 millió külföldit tart a területén, gazdasága pedig tőlük függ. Az Egyesült Államok megtilthatja és csökkentheti a külföldi lakhatást Katarnál, ami súlyosan károsíthatja, sőt akár összeomlaszthatja a gazdaságát. Még erősebb nyomásgyakorlási lehetőség a katari al-Dzsubajl amerikai központ, amely kulcsfontosságú biztonsági garanciákat biztosít az emirátus számára.
Még egy fenyegetés is, hogy az Egyesült Államok elmozdítja ezt az alapot, jelentős mértékben destabilizálhatja Katar biztonsági helyzetét a térségben.
Egyiptom, amely Gázával határos, tisztességes mértékű gazdasági és katonai segélyt kap az Egyesült Államoktól, és nemrégiben 5 milliárd dolláros katonai segélyt hagytak jóvá számára, beleértve harckocsikat, repülőgépeket és lőszereket.
Törökország, amely otthont ad a Hamasz központjának és parancsnokainak, az Egyesült Államoktól származó árukat importál, amelyekre magasabb vámtarifákat lehet kiszabni, vagy akár teljesen be is tilthatják az importot. Törökország ellen számos egyéb szankció is alkalmazható, és ha az Egyesült Államok úgy kívánja, akár el is távolíthatja Törökországot a NATO-ból.
Irán, amely az utóbbi években a Hamasz legfőbb támogatója, további gazdasági és olajipari szankciókkal is szembesülhet. Az Egyesült Államok már most is szilárd álláspontot képvisel Iránnal szemben, és valószínű, hogy a nyomás fokozására is szükség lesz.
Egy másik mérlegelt javaslat, melyről eredetileg Eugene Kontorovich professzor beszélt, egyesíti az Egyesült Államok és Izrael közötti stratégiát: be kell jelenteni, hogy Izrael fokozatosan annektálja Gáza területét, naponta egy meghatározott területet, amely Izraelhez kerül minden egyes nap után, amíg a túszok fogva tartása folytatódik. Tekintettel arra, hogy a Hamász számára az ideológiai hadviselés legfőbb mértéke a terület (Izrael állam eltörlésére törekszenek a térképről), a terület fokozatos elvesztése lehet a legnagyobb áldozat.
