Donald Trump visszatérése a hatalomba és a német kormánykoalíció összeomlása lesz valószínűleg a fő beszédtéma a közel 50 európai vezető csütörtöki és pénteki budapesti találkozóján és az azt követő uniós csúcstalálkozón, amelyen Ukrajna támogatásáról, a migrációról, a gazdasági biztonságról és az EU csökkenő versenyképességéről is tárgyalnak.
Az európai vezetők ugyan rendre gratuláltak Donald Trump győzelméhez, de komolyan aggódhatnak az Ukrajna orosz invázióval szembeni amerikai támogatás, az Egyesült Államok NATO katonai szövetség melletti elkötelezettsége és az Egyesült Államokba irányuló exportjukra kivetett vámok kilátásba helyezésével kapcsolatban.
A budapesti találkozókat övező bizonytalanságot tetézte, hogy Németország hárompárti kormánya szerda este felbomlott, mivel Olaf Scholz kancellár kirúgta pénzügyminiszterét, és megnyitotta az utat az előrehozott választások előtt.
Egyes tisztviselők Orbán Viktor miniszterelnök csúcstalálkozós tervei miatt is idegesek, akit európai uniós kollégái bíráltak hazánk EU-elnöksége alatt Moszkvába és Grúziába tett utazásai miatt, és amiatt, hogy azt mondta, hogy Trump győzelme esetén pezsgőt fog bontani.
A házigazda Orbán esetleges meglepetéseiről szóló találgatások között szerepelt, hogy a vezetőket videokapcsolaton keresztül összekötik Trumppal, akinek a keddi választáson Kamala Harris demokrata alelnökkel szembeni vereségét a magyar vezető rendkívül fontosnak nevezte és ünnepelte.
Az első találkozó napirendjén – a tágabb értelemben vett Európai Politikai Közösség, amely olyan nem uniós államokat is magában foglal, mint Nagy-Britannia vagy Törökország – egy olyan eszmecsere szerepel, amely az Európai Bizottság szerint az Ukrajna támogatására vonatkozó megújított kötelezettségvállalást hivatott eredményezni, mielőtt a migrációval és a gazdasági biztonsággal foglalkozó szekcióüléseken ezekről szó eshetne.
Ez utóbbi téma a külföldi befektetések szorosabb vizsgálatát és a technológiák exportjának és kiáramlásának összehangoltabb ellenőrzését érintené az olyan riválisok felé, mint Kína.
Az ilyen ellenőrzésekre irányuló amerikai nyomás fokozódhat, ha majd Trump januárban visszatér a Fehér Házba.
Este az EU 27 vezetője a transzatlanti kapcsolatokat, valamint Grúziát fogja mérlegelni, ahol az egyre inkább oroszbarátnak tartott Grúz Álom nevű kormánypárt győzelmet aratott az október 26-i vitatott választásokon. Az EU befagyasztotta Grúzia tagsági kérelmét a demokratikus visszalépés miatti aggodalmak miatt.
Az uniós tisztviselők remélik, hogy az uniós vezetők vacsoraülésének eredménye egy olyan közös álláspont lesz, amely gratulál Trumpnak, és hangsúlyozza a jó amerikai-EU kapcsolatok fontosságát, ugyanakkor egyértelművé teszi, hogy az EU-nak megvan a saját agendája, és hogy ragaszkodni kíván a globális kereskedelmi szabályokhoz.
Az uniós csúcstalálkozó pénteken az EU versenyképességéről szóló vitával zárul, amelyen többek között Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi vezetője is előadást tart, és utódja, Christine Lagarde is jelen lesz.
Az Európai Bizottság felkérésére Draghi jelentést írt arról, hogy az EU-nak hogyan kellene megőriznie zöldülő gazdaságának versenyképességét a Kína és az Egyesült Államok által támasztott kihívások közepette. A közel 400 oldalas jelentésében Draghi azt mondta, hogy a blokknak évi 750-800 milliárd eurós beruházásra van szüksége, de a takarékoskodó uniós országok kifogásolták, hogy ennek egy részét közös uniós eszközökből kellene finanszírozni.
