TEV-felmérés: a magyar társadalom egynegyede erősen antiszemita

A rokonszenvskálák alapján a magyar társadalom leginkább a migránsokat, az arabokat, a cigányokat és a fekete-afrikaiakat utasítja el. A zsidók a többség által elfogadott, rokonszenvesnek tartott csoportok közé tartoznak a szlovákokkal körülbelül azonos szinten, a sváboktól valamivel jobban elmaradva – derül ki a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) megbízásából készített felmérésből.

A közvélemény-kutatás a  2023. október 7-i Hamász terrortámadást követően és 2024 márciusában vizsgálta a magyarországi zsidósággal kapcsolatos attitűdöket és az antiszemitizmus Magyarországon.

A kutatás eredményét Szalai Kálmán, a TEV elnöke, Csepeli György szociálpszichológus, Örkény Antal és Grajczár István szociológus ismertette csütörtökön. A reprezentatív felmérés adatfelvételét tavaly a ZRI Závecz Research végezte.

A felmérés fontosabb eredményei:

• A zsidókat „nagyon” ellenszenvesnek tartók aránya a teljes népességen belül 9 százalék, míg 22 százalék azok aránya, akik szerint a zsidók „inkább” ellenszenvesek.
• Az antiszemitizmus nem elkülöníthető az általános értelemben vett előítéletességtől és idegenellenességtől, nem volt olyan válaszadó, aki csak a zsidókat tartja ellenszenvesnek, más csoportokat nem.
• A megkérdezettek 36 százaléka egyáltalán nem vagy nem szívesen fogadna zsidó személyt családtagjának.
• A németek, a határon túli magyarok és az amerikaiak esetében az elutasítottság aránya jóval mérsékeltebb (17, 18 és 22 százalék), míg a románok, az ukránok és az oroszok esetében jóval magasabb, megközelíti vagy meghaladja az 50 százalékot.

• Őket a kínaiak követik 60 százalékkal, majd a homoszexuálisok (69 százalék), fekete-afrikaiak és cigányok (74, illetve 75 százalék), végül az arabok és menekültek, migránsok (78-78 százalék).
• A zsidóságról a legtöbb embernek az üldöztetés, a holokauszt jut eszébe, ami ez az elmúlt években vált jellemzőbbé. Gyakoriak voltak azok a „semleges” említések is, amelyek vallásként, népcsoportként említik, vagy valamilyen konkrét szokással hozzák kapcsolatba a zsidóságot. Másfelől a „befolyás, pénz, hatalom” is a viszonylag jellemző asszociációk közé tartozik.
• A megkérdezettek 37 százaléka szerint van zsidóellenesség Magyarországon, 43 százalék szerint nincs, 20 százalék pedig nem tud állást foglalni.
• A zsidóellenességet nagyon jelentős és nagyon jelentéktelen problémának tartja a népesség kis szelete, egyébként megosztottak az emberek a kérdés megítélésében.

• A legnagyobb arányban azokkal az állításokkal értenek egyet az emberek, amelyek pozitív képet tükröznek a zsidókról, esetleg semlegesek. A válaszadók 78 százaléka osztja azt a véleményt, hogy a „zsidók a munkájukban általában nagyon szorgalmasok”. Ami a negatív vélekedéseket illeti: 54 szerint a zsidók „általában pénzéhesek”, 53 százalék pedig úgy gondolja, hogy létezik egy „rejtélyes zsidó háttérhatalom”.
• Az erősen antiszemiták aránya ma jóval magasabb, mint 2003-ban volt, számuk 18 százalékról 26 százalékra nőtt. Körükben magas az egyetértés abban, hogy túl nagy a zsidók befolyása ma Magyarországon, illetve azzal, hogy létezik egy zsidó háttérhatalom. Az antiszemitizmus legfontosabb eredője a zsidók feltételezett hatalma, befolyása.
• A zsidó ismerőssel rendelkezők körében az átlagosnál jóval alacsonyabb, 12 százalék az erősen antiszemiták aránya. Akiknek nincsenek zsidó ismerősei, azok esetében az arány 34 százalék.

Brüsszelben bemutatták „a magyarországi zsidó közösség reneszánsza” kiállítást

Brüsszelben gyűltek össze hétfőn a különböző EU-s intézmények vezetői és a kontinens zsidó közösségeinek képviselői.

Neokohn

10 hozzászólás

A kutatás arra a kérdésre is kereste a választ, hogy milyen ismeretekkel rendelkeznek Magyarországon a zsidóságról. A felnőtt népesség harmada keresett már fel itthon vagy külföldön zsidó emlékhelyet, múzeumot, holokauszt-kiállítást.

Hasonló mértékű azok aránya is, akik voltak már zsinagógában vagy zsidó temetőben. A zsidó kultúra iránti érdeklődés sokkal inkább jellemző a nem antiszemitákra, mint a zsidóellenes nézeteket vallókra.

Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy a lakosság harmada becslést sem tud adni arról, hogy hány magyarországi áldozata volt a holokausztnak, és ugyanilyen arányban vannak azok is, akik alulbecsülik az áldozatok számát.

Izraelről a magyar társadalom 39 százalékának a háború, elsősorban a jelenlegi konfliktus jut eszébe.

Az Izraellel kapcsolatos vélemények közül a legtöbben (83 százalék) egyetértenek a kijelentéssel, jogos, hogy a zsidóknak is legyen anyaországa. Közel hasonló azok aránya (77 százalék), akik szerint a palesztinoknak is joguk van saját államhoz (77 százalék).

Orbán Viktor: A migráció antiszemitizmust és homofóbiát hozott Európába

Csak azt szabad beengedni, akinek előzetes engedélye van, semmi más nem működik – mutatott rá a Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Parlamentben tartott beszédében.

Neokohn

34 hozzászólás

A lakosság 73 százaléka úgy gondolja, hogy Izrael jogos önvédelmi harcot folytat az őt ért támadások ellen. Ugyanakkor 37 százalék úgy véli, Izrael politikája miatt „egyre ellenszenvesebbek a zsidók”.

Az idén tavasszal készült utófelmérésből kiderül, hogy a növekvő szimpátia és együttérzés mellett mintha a távolságtartás is nőne a zsidóság felé Magyarországon. Létezik egy réteg, amely elítéli ugyan a Hamász által elkövetett mészárlást, de megérti az indokait, és részben vagy egészben felelősnek tartja Izraelt a történtekért.

A megkérdezettek túlnyomó hányada egyetértett abban, hogy Magyarországon a zsidóság biztonságban érezheti magát. Ennek alátámasztására Szalai Kálmán egy nemzetközi kutatás eredményét is idézte.

E szerint míg Nagy-Britanniában tavaly 4103, Németországban 4789 antiszemita incidens történt, Magyarországon ez a szám – a TEV adatai szerint – 128. A magyarországi zsidóság 58 százaléka érzékeli úgy, hogy az elmúlt öt évben erősödött az antiszemitizmus, ami magas arány, de számos nyugati országban a zsidó lakosság több mint 70, vagy éppen több mint 80 százaléka (Németországban 86 százaléka) számolt be növekvő antiszemitizmusról.

A Závecz Research által végzett, 1000 fő kérdőíves megkérdezésével készült, nemre, korra, iskolázottságra, településméretre és régióra reprezentatív felmérés újdonsága, hogy a kérdőívbe fele részt pozitív, fele részt negatív állításokat tettünk, így mérni tudtuk, hogy a megkérdezettek mennyire gondolkodnak konzisztensen a zsidóságról.

A kutatás során mindkét vizsgált időszakban négy-négy identikus attitűd-csoportot alakítottunk ki, amelyek az antiszemitizmus hagyományos sztereotípiáiról, a zsidók kirekesztéséről, a zsidókhoz való érzelmi viszonyulásról, a holokauszt relativizálásáról szóló kérdésekből, valamint az emlékezetpolitika támogatásából, egy-egy, a másságról és a magyarok és zsidók közötti konfliktusról szóló kérdésből, és egy filoszemita állításból álltak.

Ez a cikk eredetileg a Tett és Védelem Alapítvány oldalán jelent meg.

Benkő Levente: Magyar érdek fűződik egy erős és sikeres Izrael fennmaradásához

A volt izraeli nagykövet, a Digitális Szuverenitás Központ nemzetközi igazgatója a Facebook-oldalán tett közzé egy elemzést a közel-keleti helyzetről.

Neokohn

3 hozzászólás