Az elmúlt hónapokban egyre nagyobb feszültségek alakultak ki Németország és Törökország között. Az ok meglepő módon nem politikai vagy biztonsági kérdések, hanem egy népszerű étel: a döner kebab.
A vita akkor robbant ki, amikor Törökország kérvényezte az Európai Uniótól, hogy a döner kebab török nemzeti ételként védett státuszt kapjon. Ez az elismerés szigorú előírásokat írna elő az ételt árusító kereskedők számára, amelyek a hússzeletek méretétől kezdve az elfogadható késtípusokig és fűszerkeverékekig mindent szabályoznának.
Annak ellenére, hogy Törökország nem EU-tag, a kérelmet európai közvetítőkön keresztül nyújtotta be.
Németország határozottan ellenezte Törökország kérelmét, arra hivatkozva, hogy a döner óriási népszerűségnek örvend a határain belül. A németek egyharmada legalább havonta fogyaszt dönert, ami hozzájárul a német piac évi mintegy 7 milliárd eurós értékéhez.
Német tisztviselők azzal érvelnek, hogy a védett státusz jelentős áremelkedést eredményezne, ami számtalan fogyasztót érintene negatívan.
A német álláspont szerint a zöldségeket és különböző szószokat tartalmazó népszerű döner változatot valójában török bevándorlók honosították meg Németországban. Állításuk szerint ez inkább német-török fúzió, mint tisztán török alkotás.
A kulináris vitának szélesebb körű következményei vannak Németországban, és még a helyi politikát is befolyásolják. A döner ára a két évvel ezelőtti négy euróról mára egyes városokban akár tíz euróra is megugrott, ami a megélhetési költségek emelkedésének szimbólumává vált.
A kérdés olyannyira előtérbe került, hogy egy szélsőbaloldali párt a kedvelt húsétel árának ellenőrzését követelte.
Julia Klöckner, Németország mezőgazdasági minisztere, nem mellesleg török származású politikus is megszólalt, aki az esetleges új európai szabályozást
„a német piacba való szükségtelen beavatkozásnak” nevezte, amelynek jelentős gazdasági következményei vannak.
A két országnak most hat hónap áll rendelkezésére, hogy kompromisszumra jusson. Ha ez nem sikerül, az Európai Unió kénytelen lesz dönteni, ami valószínűleg egyik vagy másik félnek sem fog tetszeni. Eközben a döner tovább fejlődik német földön, a burgonyát, darált húst tartalmazó változatokat, sőt még csokoládéval készült desszertet is tartalmaz.
A végeredménytől függetlenül egyértelmű, hogy a döner kebab identitásáért folytatott harc még messze nem dőlt el — írja az Israel Hayom.
A döner kebab vagy döner kebap török eredetű étel, amely függőleges nyársonn sült húsból készül. A fordított kúp alakban egymásra rakott, fűszerezett húst lassan forgatják a rotisserie-n, egy függőleges sütőelem mellett, majd egy késsel vékony forgácsokat vágnak le a hús külső rétegéről, miközben az sül. A függőleges rotisserie-t a 19. századi Oszmán Birodalomban találták fel, és olyan ételek származnak belőle, mint az arab shawarma, a görög gyros, a kanadai donair és a mexikói al pastor.
A döner kebab modern szendvicsváltozata az 1970-es évekbeli Nyugat-Berlinben keletkezett és vált népszerűvé török bevándorlók által. A döner kebab felszeletelt húsát tálalhatják tányéron különböző kísérő ételekkel, szendvicsként pitába vagy más típusú kenyérbe töltve, vagy vékony lapos kenyérbe, például laffába vagy filóba csomagolva, úgynevezett dürümbe (szó szerint tekercset vagy tekercset jelent törökül). Kadir Nurman az 1970-es évek elején vezette be a szendvics vagy wrap formát, amely világszerte népszerűvé vált, mint a kebabboltokban árult gyorséttermi étel, és gyakran egyszerűen „kebab”-nak nevezik. A hazánkban és más országokban gyrosként (görög) vagy shwarmaként (arab és izraeli) is ismert szendvics általában salátát vagy zöldségeket tartalmaz, amelyek lehetnek paradicsom, saláta, káposzta, hagyma, friss vagy savanyú uborka vagy chili, valamint különböző szószok. |