Elkezdődött a 95. Ünnepi Könyvhét, ahol idén is az ország vezető kiadói mutatják be újdonságaikat az olvasóközönségnek. Ebben az évben a Könyv Népe Kiadó másodszorra lép nyilvánosság elé a könyvhét keretében. Hogyan készülnek? Milyen tapasztalatokat gyűjtöttek tavaly? – kérdeztem Dési Pétert, a KNK igazgatóját.
A készülés most már elsősorban technikai jellegű, ami azt jelenti, hogy gyártás alatt vannak a pavilonunk (59-es, a Vörösmarty téren) feliratai, megállító táblája, startra kész állapotba helyeztük a nyugtatömböt, a bankkártya terminált, az árazó pisztolyt. Ez utóbbira azért van szükség, mert – mint a legtöbb kiadó – a könyvhéten különleges, átlagosan 25%-nál nagyobb árkedvezménnyel várjuk az érdeklődőket. Az árusításra kerülő könyveinkkel már nincs sok teendő, azokat csak a helyszínre kell szállítani. Mindehhez nagyon sok segítséget kaptunk és kapunk az EMIH rendezvényszervezésétől.
Az elmúlt év legfontosabb tapasztalata, hogy nem lehet elég korán nyitni, és elég későn zárni a pavilont. Tavaly például vasárnap, az utolsó napon, már szállítottuk el a pavilonból az autóhoz a megmaradt könyveket, amikor valahonnan előkerült tucatnyi ember, aki vásárolni akart. Örültünk neki, hiszen nálunk elsődleges szlogen, hogy „a vevő a király”.
A Könyv Népe Kiadó 2021-ben alakult, relatíve új név a piacon és a fiatalabb a zsidó tematikájú kiadók között. Miben „más” a KNK, mint a rokon kiadók?
Kicsit megfordítanám a kérdést és azt mondanám, hogy mi általában nem a másságot, hanem az azonosságot keressük. Vagyis azonosnak gondoljuk magunkat abban, hogy zsidó témájú vagy zsidó szereplőkről szóló, esetleg zsidóknak és nem zsidóknak egyaránt fontos könyveket jelentetünk meg.
Amiben különbözünk, hogy a kiadott művekkel szeretnénk karakteresen segíteni az EMIH misszióját.
Azoknál a műveknél, amelyek a közművelődés részét képezik, vagy amelyek a közösségünk számára fontosak, vállaljuk az egyedi felmérések alapján kalkulált példányszám nyomtatását is.
Melyek voltak a tavalyi év kiadói slágerkönyvei, és vajon miért azokat kedvelték legjobban?
Sajnos az orosz-ukrán háború miatt lett sláger Robert C. Castel műve, a Függőleges koporsó. Manapság ritkán magas példányszámban, több kiadást is megélt. Konkrét számot nem említek, az üzleti titok, elég, ha annyit elárulok, hogy a jelenleg átlagos 1500–2000 példányszám többszöröse.
Bízom benne, hogy a háború után Robertnek lesz ereje és ideje arra, hogy a témában új könyvvel jelentkezzen, amit természetesen kiadunk.
Mindenképpen sikerkönyvként említem Lord Jonathan Sacks rabbi Kéz a kézben című könyvét. A mű bemutatója alkalmából Erdő Péter bíboros, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseke, Vizi E. Szilveszter, az MTA volt elnöke és Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija beszélgetett a vallás és a tudomány kapcsolatáról. Az olvasók ezt a könyvet azért kedvelték, mert egyértelmű választ kaptak arra, hogy a tudomány és a vallás nemcsak összeegyeztethető, hanem ki is egészíti egymást – és a világnak mindkettőre szüksége van.
Végül a slágerek között említeném Nemere István Kémkirálynő című regényét, amelyhez a sztorit a saját filmnovellámból kölcsönöztem a szerzőnek. A húszas években kezdődő, majd a 2. világháború után folytatódó – részint valós, részint a szerzők fantáziáján alapuló – történet bemutatja, hogyan lett Simon Böskéből, Európa szépségkirálynőjéből előbb a magyar királyi hírszerzés, majd az izraeli titkosszolgálat ügynöke.
Idén milyen újdonságokkal készülnek?
Hamarosan kiadjuk a mádi zsinagóga múltjáról és jelenéről szóló albumunkat, valamint I. J. Singer: A Csarnovszky család című könyvét.
Garantált sikerre számíthat Hidas Judit szerkesztésében a Lélekkalauz című kötet, Köves Slomó podcastjaiból.
Az év második felében tervezünk megjelentetni két világhírű munkát: a Michale Bar-Zohar – Nissim Mishal szerzőpárostól A Moszad amazonjai, és Shmuley Boteach rabbitól a Kóser szex című kötetet. Azt gondolom, hogy mindkét cím magáért beszél.
Befolyásolták-e a tavalyi könyvhetes tapasztalatok a közelmúltban kiadott vagy kiadás alatt lévő könyvek kiválasztását?
Igen, ugyanis eldöntöttük, hogy lefordíttatunk, illetve íratunk gyerek- és ifjúsági könyveket. Úgy érzem, ma ez egyfajta adóssága a kiadónknak, amelynek a pótlása soha nem késő. Tervezem, hogy pályázatot teszünk közzé, amelyre azoknak a szerzőknek a műveit várjuk, akik szívesen írnának fiataloknak zsidó témájú műveket.
Az interjú a Zsido.com oldalán jelent meg eredetileg.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
