Golda Meir volt izraeli miniszterelnök 1970-ben – három évvel a hatnapos háború után – fontolóra vette egy jövőbeli palesztin államiság lehetőségét – derül ki a Haaretz által hétfőn közzétett, a titkosítás alól nemrég feloldott jegyzőkönyvekből.
Izrael első női miniszterelnöke, akiről a Helen Mirren főszereplésével készülő, augusztusban bemutatásra kerülő életrajzi film is szól, 1970 októberében magas rangú miniszterekkel – köztük Móse Dayan védelmi miniszterrel és Jigal Allon oktatási miniszterrel – folytatott megbeszéléseket, amelyeken szóba került a palesztin szuverenitás lehetősége.
Meir, aki 1969-ben híres beszólásában leszögezte, hogy: „Nem léteznek palesztinok”, mégiscsak elképzelhetőnek tartotta egy jövőbeli palesztin szuverenitás lehetőségét.
„Szükséges lesz meghagyni a júdeai és szamáriai araboknak a lehetőséget, hogy egy későbbi szakaszban, ha és amikor nekünk megfelel, önrendelkezést szerezzenek”
– mondta Meir a találkozó elején.
„Más szóval, lesz egy másik ország [Izrael mellett]”
– jelentette ki.
Meir azzal kezdte a tárgyalásokat, hogy az izraeli függetlenségi háború lehetővé tette Izrael számára, hogy minimális engedményeket tegyen a palesztinokkal való tárgyalások esetén, és elutasította azt az elképzelést, hogy Jeruzsálem egy jövőbeli palesztin állam fővárosaként szolgáljon.
„Egy ideje már érzem, és az utóbbi időben egyre nagyobb intenzitással, hogy amit mi „palesztin problémának” nevezünk, erkölcsileg és politikailag kezdi zavarni népünk legjobbjait, beleértve a parancsnokokat, a vezérkari főnököket és mindazokat, akik az IDF-et a hátukon hordozzák”
– mondta akkor Jiszráel Galili, a baloldali Hamaarak (ma Munkapárt) párt minisztere.
Bár a tárgyalásokon részt vevő többi miniszter fogékony volt egy jövőbeli palesztin állam gondolatára, ők is úgy vélték, hogy Izraelnek nagyon óvatosnak kell lennie – Allon odáig ment, hogy a palesztin államisághoz való jog esetleges izraeli kinyilvánítását az 1917-es „Balfour-deklarációkhoz” hasonlította, amelyben a brit kormány bejelentette, hogy támogatja a zsidó állam megalapítását az oszmánok által uralt mandátumos Palesztinában.
Allon azt is kijelentette, hogy a palesztin nép létezéséről nem az izraeli politikusok dönthetnek.
„Ha palesztinoknak tekintik magukat, akkor mondhatjuk ezerszer is, hogy nem azok, de ettől függetlenül [palesztinok] maradnak”.
Allon, aki tisztában volt a realitásokkal és a politikai kockázatokkal, nem értett egyet Meirrel.
„Nem javaslom egy palesztin állam bátorítását… Inkább egy olyan békeszerződést, amely hosszú távon nyitva tartja a lehetőségeket”.
