Ukrajna „pozitív üzenetet fog kapni a NATO-tagság felé vezető útról” – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden Vilniusban.
Stoltenberg szerint Kijev még több katonai segélyre számíthat, valamint arra, hogy az észak-atlanti szövetség enyhíti a formális feltételeket egy új formátumú együttműködés, az úgynevezett NATO-Ukrajna Tanács érdekében. A tanács szerdán tartja első ülését.
„Ukrajna hosszú utat tett meg azóta, hogy 2008-ban úgy döntöttünk: a következő lépés a NATO-tagsági akcióterv lesz”
– jegyezte meg Stoltenberg.
„Ukrajna sokkal közelebb került a NATO-hoz, ezért úgy gondolom, eljött az ideje, hogy ezt a NATO döntései is tükrözzék”
– tette hozzá a főtitkár a NATO vilniusi csúcstalálkozója előtt.
A főtitkár rámutatott: a NATO világossá fogja tenni, hogy Ukrajna a szövetség tagja lesz, és nem fogják kötelezni a tagsági akcióterv követésére, ami „nagyon erős és pozitív üzenet lesz a NATO-tól Ukrajnának”.
Stoltenberg hozzátette: a NATO-csúcs Ukrajnáról szóló döntéseit két- és többoldalú támogatási rendszerek fogják kiegészíteni.
Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó is kedvezően nyilatkozott az ukrán tagság kilátásairól az őt kérdező újságíróknak.
Bár a NATO-tagok egyetértenek, hogy Ukrajna nem csatlakozhat a szövetséghez, amíg háború dúl területén, véleményük eltér abban, hogy milyen gyorsan és milyen feltételek mellett kerülhet sor erre a harcok lezárása után.
Stoltenberg Vilniusban vakmerőnek és veszélyesnek nevezte Oroszország nukleáris retorikáját. Aláhúzta: a szövetségesek éber figyelemmel kísérik Moszkva lépéseit, de eddig nem láttak olyan változást az orosz nukleáris magatartásban, amely módosítást követelne a NATO oldaláról.
A NATO-főtitkár Svédországról szólva kedden kijelentette: „teljesen biztos” abban, hogy Törökország a továbbiakban nem fogja ellenezni Svédország csatlakozását a szövetséghez.
Recep Tayyip Erdogan hétfőn beleegyezett, hogy haladéktalanul továbbítja a Svédország NATO-csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvet a török parlamentnek.
Jake Sullivan kedden jelezte: az Egyesült Államok kész átadni a régóta kért F-16-os vadászgépeket Törökországnak. Joe Biden amerikai elnök „egyértelművé tette, hogy támogatja az átadást” – mondta a tanácsadó Vilniusban.
Jelen állás szerint jó esély van arra, hogy a NATO csúcstalálkozóján sikerül elkerülni az ukrajnai háború eszkalációjának kockázatát és felelősségteljes döntést hozni Ukrajna tagsági perspektívájáról – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Vilniusban.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be a kétnapos ülésre érkezve, hogy Magyarország számára a legfontosabb a NATO azon korábbi világos döntésének megerősítése, amely szerint a katonai szervezet nem részese az ukrajnai fegyveres konfliktusnak, és mindent elkövet az eszkaláció megakadályozása érdekében.
„Ez nekünk, a szomszédságban élőknek, rendkívül fontos, hiszen hogyha egy háború eszkalálódik, akkor az először a földrajzi szomszédság számára jelent veszélyt, nem a több ezer vagy több száz kilométerrel odébb fekvő országok számára”
– mutatott rá.
„Ennek a kontextusában kell értelmezni minden más kérdést, a NATO és Ukrajna jövőbeni viszonyának alakulását is például”
– tette hozzá.
Ezzel kapcsolatban aláhúzta, hogy van egy tábor, amely az utóbbi időben határozottan érvelt amellett, hogy Kijevnek ezúttal világos menetrendet kell kapnia a csatlakozásra vonatkozóan. Szavai szerint ezzel szemben állnak azok, akik felelősségteljesen gondolkodnak és folyamatosan óvatosságra intettek – mondta.
„Így voltunk ezzel mi is, egy darabig legalábbis a nyitott fórumokon egyedül, a zárt ajtók mögött azért többen is. Közülük azért jó néhányan most az elmúlt napokban kiléptek a napfényre, és világossá vált, hogy azért sokan felelősségteljesebben gondolkodnak a kérdésről, mint ahogy az tűnhetett”
– mondta.
„Nyilvánvalóan egy háborúban álló ország felvétele a NATO-ba fel sem merülhet (..) Ez azonnal háborús kockázatot jelentene az egész szövetség számára”
– figyelmeztetett.
Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy jó esély van arra, hogy e téren felelősségteljes döntés szülessen, a csúcstalálkozó záródokumentumának tervezetében ugyanis nem szerep semmilyen konkrét időpont a csatlakozást illetően, gyakorlatilag csak a még 2008-ban Bukarestben jóváhagyott nyilatkozatra utalnak vissza, amelyben az állt, hogy
„Ukrajna majd valamikor a NATO tagja lehet adott esetben”.
Kiemelte, hogy az ukrán éves programokat majd a tagállami külügyminiszterek értékelik, márpedig a NATO nem pusztán katonai, hanem egyben értékalapú szövetség is, így ezek a szempontok is számítanak a belépés ügyében.
Aláhúzta: ilyen fontos érték például a nemzeti kisebbségek jogainak védelme, ez elvárásként szerepel is Ukrajna felé, és Magyarország kiemelt figyelmet fog fordítani erre a kérdésre, ez hangsúlyos szerepet játszik majd a kormány álláspontjának kialakításában.
A miniszter üdvözölte, hogy a zárónyilatkozat aktuális tervezete világosan fogalmaz annak kapcsán is, hogy Ukrajna adott esetben akkor kaphat meghívást a jövőben, ha teljesíti a feltételeket, tehát nincs „semmifajta elköteleződés”.
„… a dolgok mostani állása szerint jó esély van arra, hogy elkerüljünk egy abszolút felelőtlen döntést, elkerüljünk egy olyan döntést, amely a háború eszkalációjának óriási kockázatával járna”
– közölte.
„Ha nem változik a szövegtervezet a következő néhány órában, akkor azt hiszem, hogy megnyugtatóan érhet véget a NATO-csúcs, a legveszélyesebb, legfelelőtlenebb döntést sikerül elkerülni”
– tette hozzá.
A svéd csatlakozás ratifikációjával kapcsolatban közölte, hogy a magyar kormány már hónapokkal ezelőtt benyújtotta az erről szóló előterjesztést az Országgyűlésnek.
„Nyilvánvalóan ezt azért tettük, mert támogatjuk a ratifikációt, hogy ha nem támogatnánk, akkor nem terjesztettük volna be. Tehát ez egy technikai kérdés, hogy a ratifikációs folyamatot a parlament mikor zárja le”
– jelentette ki.
