Jens Stoltenberg NATO-főtitkár vasárnap Isztambulban közölte, hogy Törökország, Svédország és Finnország június közepén folytatja a tárgyalásokat Svédország NATO-csatlakozásáról, amelynek szerinte már rég eljött az ideje.
Stoltenberg a Recep Tayyip Erdogan török elnökkel tartott megbeszélését követő sajtótájékoztatóján elmondta: a török államfővel megállapodtak abban, hogy az érintett három ország képviselői a június 12-vel kezdődő héten ismét összeülnek megvitatni a kérdést.
A török parlament március végén Finnország csatlakozását jóváhagyta az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO), de Svédországét még nem. Ankara szerint ugyanis Stockholm a Törökország és az Európai Unió által is terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) tagjainak ad menedéket.
A NATO-főtitkár szombaton arról beszélt, hogy Törökország biztonsági aggodalmai legitimek, de Svédország konkrét lépéseket tett a kételyek eloszlatását illetően. Stockholm teljesítette Ankarának tett vállalásait – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy Svédország NATO-csatlakozásának mihamarabb le kell zárulnia. Egyúttal aláhúzta:
Svédország NATO-tagsága Törökországot is erősebbé teszi.
Arra az újságírói kérdésre, hogy a július közepén rendezendő vilniusi NATO-csúcson Svédország már mint tag jelen lesz-e, Stoltenberg azt válaszolta, hogy szerinte ennek már rég eljött az ideje.
A Koszovóban kialakult feszültségről szólva a NATO-főtitkár köszönetet mondott Törökországnak, amiért további katonai egységet küldött a térségbe a már meglévő KFOR-békefenntartói mellé.
Stoltenberg felszólalásában leszögezte: a KFOR a NATO és ENSZ Biztonsági Tanácsa összes vonatkozó döntésének megfelelően, pártatlanul, Koszovó minden állampolgárát megvédve folytatja tevékenységét.
Erdogan az isztambuli Dolmabahce-palotában fogadta Stoltenberget. A találkozó mintegy egy órán át tartott.
Svédország Nato tagsága fontos biztonságkatonai stratégia szempontjából az európai kontinens államainak az orosz és szövetségeseinek állandó veszélyének csökkentésére. A török kormány átalakulása új miniszterekkel – többek között a külügyminiszteri tárcát a volt titkosszolgálat vezetöje kapta meg , amely Stockholmban az ottélö kurdok sorában kirobbantott Nato és Törökország ellenes reakciót , melynek árnyékában az új svéd Moderaterna-vezette kormány belügyi bünözés megelözö törvénye is nyugtalanságot okoz a többmilliós migránsok körében … Mint bármilyen nemzetállam a világon , függetlenül ideológiai beállitottságától legfontosabb feladata védenie az ország és állampolgárainak biztonságát a belsö és külsö ellenséggel szemben a hazaárulás és menekültügyi kémkedés szolgálatában munkálkodó idegen hatalmak társadalomba való beépülésének elháritásában.