2500 éves edénytöredékre bukkantak a dél-izraeli Tel Láchis látogatói. A cserépdarabon rövid felirat olvasható, mely megemlíti Nagy Dareiosz (magyarosan Dáriusz) perzsa királyt, aki nem más, mint a purimi történetet leíró Eszter könyvében szereplő Áchásvéros király apja. Ez az első alkalom, hogy az i. e. 522-486-ig uralkodó király neve Izraelben talált feliraton bukkant fel, írja a Jewish Press cikke nyomán a Zsido.com.
Néhány hónapja, 2022 decemberében két izraeli kiránduló, Ejlon Lévi és Jáákov Askenázi feliratos cseréptöredékre bukkantak a Tel Láchis Nemzeti Parkban. Mivel különlegesnek tűnt, rögtön értesítették az Izraeli Régészeti Hatóság illetékeseit, akik a Jeruzsálemi Héber Egyetem laboratóriumában vetették vizsgálat alá a leletet. A szakemberek, Száár Gánor és dr. Chágáj Miszgáv hamarosan rájöttek, hogy a Láchisban az i. e. V. században működő perzsa királyi adminisztrációs központ rendkívül ritka írásos bizonyítékát tartják a kezükben.
Az arámi nyelvű felirat, a „Dareiosz [uralkodásának] 24. évében” az i.e. 498-ra datálja a töredéket. „Amikor felemeltem a cserépdarabot és megláttam a feliratot, megremegett a kezem” mondta Ejlon Lévi, aki Jichák Herzog izraeli államelnök nemzetközi tanácsadójaként működik a mindennapokban.
„Körülnéztem, hátha elrejtettek ott egy kamerát, biztos voltam abban, hogy valaki gúnyt űz belőlem.”
Az első feleségét kivégző, majd az árva zsidó lányt, Esztert feleségül vevő, a környezete által bármilyen irányba befolyásolható Áchásvérost a történészek többsége Xerxésszel azonosítja, aki a polgári időszámítás kezdete előtti 550 és 530 között uralkodott a hatalmas Perzsa Birodalomban. Xerxész apja Dareiosz király, anyja pedig Atosza, Kürosz király lánya volt.
A régészek elmondták:
az a brit régészeti expedíció, melynek keretében az 1930-as években Tel Láchisban végeztek ásatásokat, díszes, adminisztratív célokat szolgáló épületet fedezett fel a perzsa korszakból. Az épület a júdeai uralkodók lerombolt palotáira épült rá.
A perzsa korból származó rezidencia nagy területet fedett le, csodásan díszített termei és udvarai voltak, valamint hatalmas oszlopokkal díszített, perzsa stílusú kapuzat tartozott hozzá. Napjainkra már csak az oszloplábazatok maradtak a helyükön, miután a brit expedíció során darabokra szedték a csodás perzsa épület megmaradt részeit, hogy az alatta levő palotát is feltárhassák. Úgy tűnik, hogy az agyagdarab adminisztratív célokat szolgált, olyasmi lehetett, mint egy mai számla, amit fizetésnél kap az ember.
Láchis nagy, erődített város volt; itt gyűjtötték össze a környékről a Perzsa Birodalomnak járó adókat. A pénzt az adminisztratív célokat szolgáló épületben kezelték, a feliratos töredék pedig egy raktárostól származhatott. Elképzelhető, hogy ez a legelső ilyen jellegű felirat a perzsa-kori Izraelből.
Update: Az Izraeli Régiségügyi Hatóság péntek reggel azt az üzenetet küldte ki, hogy a Nagy Dareiosz nevével ellátott darabka nem hiteles.
