A Bukaresti Kilencek (B9) csoportjának tagjai, köztük Magyarország is ragaszkodnak a NATO jelenlétének további erősítéséhez a szövetség keleti szárnyán – áll a közép- és kelet-európai NATO-tagállamok szerdai varsói csúcstalálkozóján elfogadott nyilatkozatban.
A lengyel elnöki hivatal honlapján közzétett dokumentum Oroszországot nevezi meg az észak-atlanti közösséget érő „legkomolyabb és közvetlen” fenyegetésnek. A csúcstalálkozó résztvevői leszögezték:
a NATO „határozottan, egységes és felelősségteljes módon” reagált Ukrajna orosz megtámadására.
Hangsúlyozták, hogy a NATO védelmi szövetség, és az euroatlanti biztonság alappillérének nevezték a kollektív védelemről szóló 5. cikket. Kifejezték szándékukat, hogy a Vilniusban rendezendő júliusi NATO-csúcstalálkozó előtt erősíteni fogják „elrettentő és védelmi pozícióikat a teljes keleti szárnyon a Balti-tengertől a Fekete-tengerig”.
Leszögezték továbbá:
várják Finnország és Svédország gyors NATO-csatlakozását.
A nemzetközi jogra hivatkozva hangsúlyozták Ukrajna jogát az orosz agresszióval szembeni védekezéshez és az Oroszország által megszállt területek visszaszerzéséhez a nemzetközileg elfogadott határokon belül. Bejelentették Ukrajna védelmi erőfeszítéseinek további támogatását, „amíg erre szükség lesz”.
Hangsúlyozták: az Ukrajnában elkövetett háborús bűntettekért felelős személyeket felelősségre fogják vonni. Kifejezték eltökéltségüket az Oroszországra helyezett nemzetközi nyomás fenntartására, és elítélték mindazon államokat – közülük egyedül Fehéroroszországot nevezték meg -, amelyek „aktív módon elősegítik az Ukrajnával szembeni orosz támadó háborút”.
Határozott támogatásukat fejezték ki Ukrajna euroatlanti törekvései iránt, és készségüket nyilvánították az olyan, a „Kreml destabilizáló és káros befolyásának kitett” partnerekkel folytatott közeli együttműködésre, mint amilyen Moldova, Georgia és Bosznia-Hercegovina.
Aláhúzták az euroatlanti egységet, és bejelentették:
folytatják erőfeszítéseiket a béke, a biztonság és a stabilitás előmozdítására az egész euroatlanti térségben.
A dokumentum fő téziseit Marcin Przydacz államtitkár, a lengyel elnöki hivatal külügyi irodájának főnöke foglalta össze sajtóértekezletén. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: nem volt észlelhető lényegesebb véleménykülönbség a csúcs résztvevői között, mind a kilenc térségbeli vezető, valamint a csúcstalálkozón különvendégként részt vevő Joe Biden amerikai elnök és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára „a minél mélyebb további együttműködés” fontosságát húzták alá.
A békét kell prioritásaink között az első helyre tenni
– hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök szerdán a kelet-európai NATO-tagállamokat tömörítő csoport, a Bukaresti Kilencek csúcstalálkozóján Varsóban.
Kiemelte: régiónk közelmúltbeli történelme arra hívja fel a figyelmet, hogy figyelmünket a béke megteremtésére és megőrzésére kell összpontosítani. Hozzátette:
a béke megteremtése után pedig hozzá kell járulni egy demokratikus és virágzó Ukrajna újjáépítéséhez.
A plenáris ülésen Novák Katalin mellett Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök, Klaus Johannis román köztársasági elnök, Zuzana Caputová szlovák köztársasági elnök, Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Rumen Radev bolgár elnök, Egils Levits lett elnök, Gitanas Nauseda litván elnök, Petr Fiala cseh miniszterelnök és Alar Karis észt elnök szólalt fel.
