A lengyel zsidó bevándorló, aki felfedezte a gyermekbénulás elleni védőoltást

Albert Bruce Sabin 1906-ban Białystokban született lengyelországi zsidó szülők gyermekeként. Szüleivel 1921-ben vándorolt be az Egyesült Államokba, s kilenc év múlva kapta meg az állampolgárságot.

Először fogorvosnak tanult nagybátyja támogatásával, majd 1931-ben szerzett általános orvosi diplomát a New York-i egyetemen. Itt kezdte gyermekbénulással kapcsolatos kutatásait is. A New York-i Bellevue Kórházban dolgozott, majd 1935-től a New York-i Rockefeller Intézet kutatóorvosa volt.

Itt sikerült először a gyermekparalízis vírusát emberi testből kivett idegszöveten szaporítania.

1939-ben a Cincinnati Egyetemen a gyermekgyógyászat docense lett, s a gyermekklinika fertőző betegségeket kutató részlegét is ő vezette. Később professzori kinevezést kapott.

A II. világháború alatt Afrikában és a Csendes-óceán térségében eredményes küzdelmet vívott az amerikai katonák soraiban tömegesen pusztító betegségek, a sárgaláz, a mocsárláz és a japán encephalitis ellen.

Hazatérve folytatta korábbi kutatásait, s kimutatta, hogy a paralízis elsősorban a tápcsatornán át fertőz. Abból indult ki, hogy a legyengített élő vírus szájon át beadva tartósabb védettséget eredményez, mint az elölt vírus befecskendezése.

1957-re mindhárom bénulást okozó vírusból sikerült olyan legyengített törzset találnia, amely már nem okozott betegséget, de kiváltotta az immunreakciót.

Egy virágárus lány ihlette Bánki Donát világhírű találmányát?

A karburátor feltalálójának édesapja szolgált a szabadságharc alatt, aki a család zsidó származása mellett fontosnak tartotta, hogy magyar hazafias nevelést adjon gyermekeinek.

Neokohn

2 hozzászólás

Előbb önként jelentkezett elítélteken és saját magán próbálta ki, majd nemzetközi kísérletsorozatba kezdett a vakcina hatásosságának bizonyítására. Még 1957-ben javasolta annak általános bevezetését. A Sabin-csepp nemcsak immunissá teszi a bél falait, hanem a kórokozó szaporodását is meggátolja. Használatát 1960-ban engedélyezték az Egyesült Államokban, 1962-ben kapott szabadalmat.

Használatát Magyarországon tették először kötelezővé a világon.

Sabin módszere a Salk-oltást szorította ki, amelynél hosszabb távú védelmet ad és szájon át lehet beadni a cseppeket. Sabin izolálta a B-vírust, s ő irányította a pappataci-láz és a dengue-láz oltóanyagának kutatásait is. Vizsgálta a vírusok elleni immunitás kialakulásának folyamatát, az idegrendszert támadó vírusokat, s szerepüket a rák kialakulásában, módszert dolgozott ki a toxoplazmózis diagnosztizálására.

Sabin 1969-72 között az izraeli Weizmann Tudományos Intézet elnöke volt.

1965-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja lett.

Sabin 86 éves korában, 1993. március 3-án hunyt el Georgetown-ban.

Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.

A breslaui gettóban született, később a bakteriológia tudományának ősatyja lett

Ferdinand Julius Cohn a származása miatt nem szerezhetett Breslauban doktorátust, ezért a liberálisabb Berlinbe ment, ahol 1847-ben, 19 évesen doktorált.

Neokohn