A breslaui gettóban született, később a bakteriológia tudományának ősatyja lett

Ferdinand Julius Cohn breslaui gettóban született egy zsidó kereskedő legidősebb fiaként 1828. január 24-én.

Cohn a felsőfokú tanulmányait 14 évesen a Breslaui Egyetem filozófiai fakultásán kezdte, később fordult a botanika felé.

Származása miatt itt nem szerezhetett doktorátust, ezért a liberálisabb Berlinbe ment, ahol 1847-ben, 19 évesen doktorált.

1850-ben a Breslaui Egyetem oktatója lett, 1859-től itt magántanár, 1871-től a növénytan professzora volt. 1866-ban alapította az egyetem növényélettani tanszékét, melynek később a vezetője lett – ez volt a világon az első ilyen intézmény.

Korai kutatásai az egysejtű algákra (moszatokra) irányultak, mikroszkóppal figyelte meg az egyes fejlődési szakaszokat. Az algák életciklusairól tanulmányokat írt, 1855-ben hozzájárult ivaros szaporodásuk igazolásához, továbbá rendszerezésükhöz.

1868-ban a baktériumokat kezdte kutatni.

Felépítésükkel kapcsolatos tanulmányaival megpróbálta őket is rendszerbe sorolni, fajaikat, négy csoportjukat és hat nemzetségüket különböztette meg. Hangsúlyozta azonban, hogy a morfológia nem lehet a rendszerezés egyedüli alapja, s a biokémiai jellemzőket is figyelembe kell venni.

A golyóstoll feltalálója, aki Argentínába menekült a zsidótörvények elől

79 éve, 1943. június 10-én szabadalmaztatták Argentínában Bíró László József golyóstollát, amelyet a köznyelv angol nyelvterületen ma is biro pen, avagy röviden biro néven emleget.

1870-ben alapította a Beiträge… (Közlemények a növények biológiájáról) című folyóiratot, amelyet csakhamar Cohn-féle Beiträge néven emlegettek, s amely számos alapvető bakteriológiai tanulmánynak adott helyet.

Legfontosabb eredményei közé tartozik bizonyos baktériumok spóráinak, az endospórák kialakulásának és csírázásának felfedezése.

Felismerte az endospórák ellenállását a magas hővel szemben, és megcáfolta spontán keletkezésük elméletét – a spórák ugyanis túlélik a hevítést. Ez az eredménye fontos szerepet kapott a sterilizációs technika fejlődésében.

1876-ban az akkor még ismeretlen Robert Koch megkérte, értékelje a szarvasmarhák és juhok betegségéről, a lépfenéről (anthrax) szóló dolgozatát. Cohn vállalta a munkát, s hamar felismerte, hogy a vidéki orvos `a tudományos kutatás páratlan mestere`. A tanulmány a Beiträge-ben jelent meg, s kimutatta, hogy a lépfene kórokozója a Bacillus anthracis. Robert Kochot Cohn támogatásával kinevezték a Berlini Egészségügyi Hivatalhoz.

Cohnt tekintik a bakteriológia egyik megalapítójának, aki elsőként határozta meg a baktérium fogalmát.

1898-ban szülővárosában hunyt el.

Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.

Aki megtervezte a modern világot: miért nem ismertebb Neumann János?

A mai napig szinte minden számítógép, az asztali számítógépektől az okostelefonokig, Neumann tervén alapul.