Harmadszor cáfolja saját kormánya Bident Tajvannal kapcsolatban. Felmerül a kérdés, hogy valójában ki alakítja az Egyesült Államok külpolitikáját az elnök vagy hivatalnokai?
„Nyilvánvaló okokból nem akartak katonailag belekeveredni az ukrajnai konfliktusba” – jelentette ki egy riporter Joe Biden elnöknek egy hétfői tokiói sajtótájékoztatón. „Hajlandó lenne katonailag is részt vállalni Tajvan védelmében, ha arra kerülne a sor?”.
„Igen” – mondta Biden. – Ezt a kötelezettségvállalást tettük” – magyarázta az elnök, miután a riporter szkepticizmusát fejezte ki. „Egyetértünk az „egy Kína” politikával; aláírtuk azt és az ebből fakadó összes kapcsolódó megállapodást. De az az elképzelés, hogy – hogy ezt erőszakkal – csak úgy erőszakkal el lehet venni, egyszerűen nem helyénvaló. Ez az egész régiót kizökkenti, és egy újabb, az ukrajnai eseményekhez hasonló akció lesz”.
A Fehér Ház egy, a The Washington Postnak név nélkül nyilatkozó tisztviselője ezután azt mondta, hogy nincs változás az amerikai politikában, és fenntartotta, hogy az elnök csupán megismételte az 1979-es tajvani kapcsolatokról szóló törvényben tett ígéretét, miszerint Tajvannak megadja a katonai eszközöket önmaga megvédéséhez.
„Azonban Biden szavai egyértelmű szakítást jelentenek Amerika évtizedes „stratégiai kétértelműségével” – azzal a politikával, hogy sem Peking, sem Tajpej nem mondja meg, mit tenne az Egyesült Államok egy közelgő konfliktus esetén”
– jelenti ki Gordon G. Chang Newsweek oldalán.
A szerző emlékeztet, hogy nem ez az első alkalom, hogy Biden egy kérdésre válaszolva egyértelműen kijelentette, hogy a sziget megmentésére sietne. Tavaly augusztusban az ABC News műsorvezetőjének, George Stephanopoulosnak azt mondta, hogy az Egyesült Államok megvédi NATO-partnereit, Japánt, Dél-Koreát és Tajvant. Októberben Biden ugyanezt az üzenetet közvetítette Anderson Cooper CNN-műsorvezetőnek. „Igen, elköteleztük magunkat erre” – mondta az elnök Coopernek, egy Tajvan védelmét firtató kérdésre válaszolva.
Augusztusban és októberben a kormány tisztviselői is ellentmondtak az elnöknek. Októberben különösen nyilvánvaló volt ez. Jen Psaki, a Fehér Ház akkori sajtótitkára, Ned Price, a külügyminisztérium szóvivője és Lloyd Austin védelmi miniszter mind ellentmondott Biden egyértelmű szavainak.
„Biden nyilatkozatainak következetessége azt mutatja, hogy nem követett el „baklövéseket”, ahogyan azt sokan állítják. Tokiói megjegyzéseinek konkrétsága egyértelműen arra utal, hogy komolyan gondolta, amit mondott. Bármit is gondoljunk Tajvan védelmének politikájáról, Biden egyértelmű szavainak ellentmondása felveti azt az alkotmányos kérdést, hogy ki alakítja az amerikai külpolitikát: az elnök vagy az alárendeltjei” – írja Chang.
Az újságíró szerint az azonnali visszalépések azt mutatják, hogy az amerikai külpolitikai intézményrendszer ellenáll Biden álláspontjának, sőt az elnök megvetésére utalnak saját kormányán belül is.
A cikk szerint most különösen fontos lenne, hogy Amerika egységes álláspontot képviseljen Kínával szemben.
A szerző rámutat, hogy a kínaiak nem tisztelik Bident. „Egyszerűen túl öreg, és szeret blöffölni, nem tudja, miről beszél” – tweetelte a China Daily Csen Weihua közvetlenül Biden CNN-es városházi előadása után. Chen elutasító megjegyzése többek között azt erősíti meg, hogy Amerika elrettentő ereje Kínával szemben gyorsan erodálódik.
„Peking ugyanis tavaly március óta széles körben azt a vonalat propagálja, hogy az Egyesült Államok már nem tudja megállítani Kínát. A Biden-kormányzat néhány intézkedése alapján nem ésszerűtlen, hogy a kínai tisztviselők így gondolkodnak. A Biden-kormányzat mindenesetre zavarodottnak tűnik. A kínai rezsim nem. Peking figyelmeztette Bident, mielőtt ázsiai útjára indult. A kínaiaknak nem okoz nehézséget álláspontjuk kommunikálása. A Biden-kormányzatnak sajnos igen” – írja a szerző
Fotó: EPA/KIMIMASA MAYAMA
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.