Az amerikai különleges műveleti erők terrorellenes cselekményt hajtottak végre Szíria északnyugati részén, amelynek során megölték Abu Ibrahim al-Hashimi al-Qurayshi-t, az Iszlám Állam vezetőjét. Joe Biden, amerikai elnök kijelentette, hogy a múlt heti sikeres művelet bebizonyította, hogy az amerikai erők bárhol a világon „ki tudják iktatni” a terrorfenyegetést — írja Mohammad Al-Kassim, a Media Line elemzője a The Jerusalem Postban.
A több mint egy évtizede tartó szíriai polgárháború nemzetközi és regionális hatalmakat vonzott be, és számos szembenálló csoport csataterévé vált.
A konfliktus 2011-ben kezdődött, amikor a szíriaiak társadalmi igazságosságot követelve az utcára vonultak, ám a megmozdulás fegyveres konfliktusba torkollott, miután a biztonsági erők keményen lecsaptak a Bassár el-Aszad, szíriai elnök uralma ellen tiltakozó tüntetőkre.
A polgárháború az országot területekre osztotta, emberek ezreinek halálát okozta, milliókat kényszerített lakóhelyük elhagyására, és történelmi méretű humanitárius válságot idézett elő.
Az Iszlám Állam (ISIS) szervezet kihasználta a káoszt, és Irak belsejéből kiterjesztette tevékenységét Szíriára is.
Kurajszit, az Iszlám Állam vezetőjét azután nevezték ki kalifának, vagyis legfőbb uralkodónak, hogy az Iszlám Állam korábbi vezetője, Abu Bakr al-Bagdadi hasonló módon halt meg egy 2019-es amerikai rajtaütésben. Az ISIS feketébe öltözött vezetője egy rongyos, kegyetlen harcosokból álló csoportot alakított át globális terrorhálózattá, amely 100 országból tízezreket toborzott.
A 2007 végén vagy 2008 elején elfogott Qurayshi hónapokat töltött egy iraki amerikai fogolytáborban, és a tavaly közzétett bizalmas kihallgatási jelentésekben M060108-01-es fogolyként azonosították. Informátorként dolgozott az amerikai kormánynak, és információkat szolgáltatott az iraki al-Kaidáról, arról a csoportról, amelyből az Iszlám Állam gondolata fogant.
A hírszerzés alapján Idlíbbe, egy Törökországgal határos északnyugat-szíriai vidéki tartományba követték nyomon, ahol több millió kitelepített szíriai lakosnak otthont adó táborok zsúfolódnak. Idlíb, ahol Damaszkusz folyamatosan katonai offenzívákat hajt végre, köztudottan az Aszad uralmával szembeni ellenzék utolsó fellegvára, amelynek erői több mint egy évtizedes polgárháború után szövetségesei, Oroszország, Irán és a Hezbollah segítségével visszaszerezték az ország több mint kétharmadát. Az ISIS 2019-ben elvesztette uralmát Szíria nagy területrésze felett.
Qurayshi halála elemzők szerint hatalmas csapást mért a szervezetére.
De ellentétben más dzsihadista csoportokkal, például az al-Kaidával, amelyek egy olyan karizmatikus vezetőre támaszkodnak, mint Oszama Bin Laden, az ISIS egy jövőbeli úgynevezett kalifátus, vagyis iszlám állam gondolatával csábítja el követőit. Ez az üzenet nagy visszhangot kelt lelkes támogatói körében, akik a kalifátusban az iszlám uralom aranykorához való visszatérés lehetőségét látják.
Fawaz A. Gerges, a London School of Economics and Political Science nemzetközi kapcsolatok professzora a The Media Line-nak elmondta, hogy bár Qurayshi halála „komoly visszaesést jelent az Iszlám Állam számára”, végső csapást nem jelent rá.
„Biden elnök feltűnően kerülte azt a kijelentést, hogy Qurayshi halála stratégiai csapást jelentene a csoportra. Ez a mulasztás figyelemre méltó, és azt mutatja, hogy a Biden-kormányzat tisztán látja az Iszlám Állam elleni küzdelem bizonytalan helyzetét” – mondta Gerges.
Ömer Özkizilcik, a törökországi Ankarában élő külpolitikai és biztonsági elemző a The Media Line-nak elmondta, hogy „az ISIS jelenlegi vezetőjük megölésének sem lesz jelentős hatása. Az ISIS gyökerei az ISIS mögött álló fő mozgatórugók. Amíg ezeket nem kezelik, addig az egyik vezető megy, helyébe jön egy másik”.
Özkizilcik kifejtette, hogy Qureshi halála „hírszerzési sikert” jelent, de „nem vet véget a szunnita arabok elidegenedésének Irakban és Szíriában. Nem oldja meg a bebörtönzött gyermekek ezreinek problémáját, sem a Szíriában és Irakban uralkodó általános szegénységet és társadalmi drámát, amelyet a csoport kihasznál az új tagok toborzására”.
Az ISIS szíriai és iraki vereségével, valamint a nemzetközi közösség ideológiája elleni könyörtelen támadásával azonban a csoport sok harcosát elvesztette, és a toborzása jelentősen visszaesett.
Megfigyelők szerint az ISIS-vezér halálának hatása valószínűleg korlátozott lesz. Gerges szerint túl korai lenne számolni vele.
„Qurayshi kiiktatása nem fogja radikálisan kisiklatni a csoport kiterjedt műveleteit, amelyek világszerte számos színtérre kiterjednek” – mondta.
Gerges, több könyv szerzője, köztük az „ISIS: A History” című könyvében, az amerikai tisztviselők Quryashi megölésével való hencegését Donald Trump korábbi elnök diadalmaskodásához hasonlítja, amikor Bagdadi megölése után kijelentette, hogy „Bagdadi úgy halt meg, mint egy kutya”, valamint George W. Bush korábbi elnök hírhedt „Mission Accomplished” (Küldetés teljesítve) beszédéhez, amelyet a Csendes-óceánon egy repülőgép-hordozón mondott közvetlenül Irak 2003-as, USA által vezetett inváziója és megszállása után.
„Ahogy Bush dicső kijelentése kínosan rövidlátónak bizonyult, úgy Trumpé is. Sem Irakban, sem Szíriában nem teljesült a küldetés, és az Iszlám Állam még nincs véglegesen legyőzve” – mondta Gerges.
A csoportnak még mindig erős a jelenléte és vannak támogatói szerte a világon és a régió konfliktusövezetében. Afganisztáni társszervezete komoly fenyegetést jelent a tálibok uralmára, és „hit-and-run”stílusú támadásaival képes komoly károkat okozni. Hasonló társszervezetek alakultak Egyiptomban és Líbiában is.
„A csoport előtt álló kihívás az, hogy olyan utódot találjon Qurayshi helyére, aki fenntartja a folytonosságot a mozgalom alapítóival, például Abu Musab al-Zarqawival és Abu Bakr al-Baghdadival, az Iszlám Állam vezetőjével. Qurayshi közeli társa volt Zarqawinak és Bagdadinak, ami legitimitást és folytonosságot is biztosított” – mondta Gerges, hozzátéve, hogy ezek a kapcsolatok segítették Qurayshi hitelességét a követők körében, mivel a csoport alapítóinak meghosszabbításaként tekintettek rá.
„Ennek az alapító generációnak a legtöbb tagja eltűnt, ami komoly problémákat vet fel a mozgalom jövőbeli vezetésével és irányával kapcsolatban” – mondta Gerges is. Zarqawi volt az al-Kaida iraki vezetője, aki 2004-ben létrehozta a csoportot.
Özkizilcik szerint az ISIS következő vezetőjelöltjének profilját a „harcosok belső hatalmi dinamikája fogja meghatározni egy olyan környezetben, amelyben a kommunikáció még eltarthat egy ideig. Valószínű azonban, hogy az ISIS megmaradhat az eredete mellett, és egy iraki személyt választ új vezetőjének”.
