Game Changers címmel olyan sportolók élettörténetéről szóló kiállítás nyílt meg szerdán az Új Hidegkuti Nándor Stadionban, akik egyedivé, úttörővé és példátlanná tették a kapcsolatokat Magyarország és Izrael között.
A tárlat ünnepélyes megnyitóján Schőberl Márton, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) helyettes államtitkára kiemelte: úgy gondolja, hogy a két nemzet kapcsolatának valódi dimenziója nem csupán a nemzetköziség.
„Magyarország és Izrael között egyfajta bensőséges kapcsolat van, ezernyi rokoni szál, közös történet, örömök és fájdalmak”
– fogalmazott a helyettes államtitkár. Hozzátette: nagyon hosszú azoknak a személyeknek a névsora, akik a két nemzetet összekötik.
„Ennél is fontosabb azonban hangsúlyozni, hogy rájuk mind a két országban egyszerre lehetünk büszkék, és ez egy olyan közös örökségünk, amelyet meg kell becsülnünk”
– jelentette ki Schőberl Márton.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) sportdiplomáciai főosztálya, valamint Izrael állam budapesti nagykövetségének közös szervezésében létrehozott kiállítás olyan zsidó származású sportolókat mutat be, akik hozzájárultak a magyar, illetve az izraeli sport sikeréhez. A legtöbbjüknek azonban nemcsak a sportpályán, hanem a történelem által eléjük gördített akadálypályán is küzdeniük kellett.
Yacov Hadas-Handelsman, Izrael budapesti nagykövete beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a zsidóknak 130 éves története és szerepe van a modern sportok fejlődésében Magyarországon.
„Ezeknek a sportolóknak pusztán azért, mert zsidók voltak egy antiszemita környezetben, pályafutásuk során számos nehézséggel kellett szembenézniük és a képességeiket maximálisan kellett kiaknázniuk”
– állapította meg a nagykövet, majd néhány konkrét példát is említett. Többek között Hajós Alfréd úszóét, a magyar és egyben a zsidó sporttörténelem első magyar olimpiai bajnokáét, valamint a vívó Petschauer Attiláét, akit a háború alatt munkatáborban vesztette életét. Szóba hozta a hamarosan 101. születésnapját ünneplő Keleti Ágnest is, aki tíz olimpiai érmet, közte öt aranyat nyert, majd a izraeli női tornasport „alapító anyja” lett.
Sipos Jenő, a Magyar Labdarúgó Szövetség szóvivője az MTK egykori legendás elnökét, Brüll Alfrédet idézte, aki szerint
a sport a legdemokratikusabb emberi tevékenység, itt nem számít sem rang, sem születés, sem vagyon, egyedül csak a képesség.
Hozzátette:
„büszkék vagyunk azokra a labdarúgókra, akik az elmúlt évtizedekben Izraelben képviselték a magyar futballt, így többek között a három királyokra, Pisont Istvánra, Hamar Istvánra és Sallói Istvánra, valamint rajtuk kívül Márton Gáborra, Halmai Gáborra és Czéh Lászlóra, akik valamennyien emberként is megállták a helyüket odakint.”
Kubatov Gábor, a Ferencvárosi TC elnöke arról beszélt, hogy a sport az egyik leghatékonyabb eszköz jó irányba fordítani a dolgokat.
„Az itt látható sportolók különleges és követhető példát jelentenek, mert, rácáfoltak az előítéletekre”
– állapította meg, majd a zöld-fehér színekben szerepelt zsidó sportolók közül a háromszoros olimpiai bajnok Kárpáti Györgyöt emelte ki, akit a vízilabda Puskásának nevezett.
Buranits Ildikó, az MTK Budapest alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy
a kék-fehér klub Aranykönyvébe bekerült sportolók között is számos zsidó származású volt, többek között a labdarúgó Aranycsapat szövetségi kapitánya, az érdemtelenül feledésbe merült Sebes Gusztáv.
Beszéde végén az MTK Budapesthez köthető, Izraelben is játszó futballistákat sorolt fel, köztük Halmai Gábort, Hamar Istvánt, illetve a csapat jelenlegi vezetőedzőjét, Márton Gábort.
A kiállítás a következő pár hétben az Új Hidegkuti Nándor Stadionban tekinthető meg, 2022 tavaszától pedig a Puskás Aréna parkjában mutatják be.
