Tegnap hivatalosan is megnyitották a felújított Szenes Hanna emlékházat Sdot Jámban — olvasható a Tel Avivi magyar nagykövetség közösségi oldalán.
Az ünnepi eseményen, amelyen Benkő Levente nagykövet is megjelent, beszédet mondott Jichák Herzog, Izrael közelmúltban hivatalba lépett elnöke, Szenes Hanna élő családtagjai és több, az idén száz esztendeje Budapesten született izraeli hősnő emlékét ápoló intézmény vezetője is.
Sdot Jámban? Nem Budapesten? Mily meglepő! (Vagy nem.) És még a Levente is ott volt. Szuper!
Megyeri úr, Veszprémy úr, meg a Neokohn említésre sem méltó „publicistái” mélységesen szégyellhetnék magukat, mert folyamatosan azon dolgoznak (megéri, nyilván), hogy a magyar zsidóságot egy protofasiszta rezsim szekértolójává züllesszék. Ahol Szenes Hanna nevét és kálváriáját a történelem-tankönyvekből bölcsen kihagyták, ahol a magyar szabadság mártírjáról csak egy aprócska szobor (Kolodko Mihály miniszobra, amúgy meglehetősen problematikusnak gondolom, legalábbis esztétikai szempontból) emlékezik meg az Erzsébetvárosban: azt sem állami, hanem valami gyanús Soros ügynöke (per definizionem antiszemita) NGO kezdeményezésére és finanszírozásával állították fel. Van viszont
szépen kivitelezettótvar giccs nyilasemlékmű Böszörményi út és a Nagyenyed utca sarkán, amit Demszky is gyáva volt eltávolíttatni, Tarlós nem is akarta, és Pokorni polgármester sem, aki (krokodil)könnyeket hullat az ópapa bűnei felett, de intézkedni nem mer, félve a budai úri középosztály haragjától. Vannak továbbá országszerte Horthy, meg Wass Albert büsztök szép számmal, és még hosszan hosszan lehetne sorolni a neohorthysta, (egyelőre még szoft)antiszemita kulisszákat, amiket a regnáló kormány aktív támogatásával állítottak. De majd a fent aposztrofált urak megírják, hogy rosszul látom a dolgokat, mert az Orbán érában éppenhogy zsidó röneszánsz bír lenni. Hát nem, uraim! Az nem zsidó reneszánsz, hogy néhány furcsa kaftános figura bevonul a kormány által gründolt luxusgettóba, óbudai Mea Shearimba, kóser pecsétet ütve a kormány ideológusainak kaméleon antiszemitizmusára. Zsidó reneszánsz itt akkor volt. amikor Ganz Ábrahám, Weiss Manfréd és Richter Gedeon szervezték a magyar ipart, Osvát Ernő szerkesztette a Nyugatot, a fasori gimnáziumban képezték a Marslakókat, Róth Miksa üvegképei díszÍtették az újlipótvárosi házak ablakait, és Szenes Hanna Nemes Nagy Ágnessel tanult irodalmat Áprily Lajostól a Baár-Madasban. Ennek vetett véget (többek között ) Dr. Simon hadbíró (úr, magyar és jogász!), eme végtelenül undorító figura statáriális bírósága, amikor Szenes Hannát a kivégző osztag sortüzével meggyilkoltatta. (Csak hogy tudják: Szenes Hanna még a kor törvényei szerint sem követett el olyant, amivel ezt a sorsot érdemelte.) Mindezek tudatában szerkesztgessék lapjukat, Megyeri úr, Veszprémy úr!