A washingtoni Nemzeti Katedrális mellszoborral emlékezik Elie Wiesel, a Nobel-békedíjas és holokauszt-emlékiratíró személyére, aki az első zsidó, aki ebben a megtiszteltetésben részesül – írja a Times of Israel.
Vagy talán nem az első, attól függően, hogy honnan nézzük. „Azt mondanám, hogy ő az első 20. századi zsidó személy” – mondta a katedrális dékánja, Randy Hollerith tiszteletes, miután egy riporter megkérdezte, hogy Wiesel-e az első zsidó, aki szoborral érdemelte ki, hogy a katedrálisban szobrot állítsanak neki.
Arra a kérdésre, hogy Jézusra és néhány apostolra célzott-e, akik szintén megjelennek szobrokon és mellszobrokon a washingtoni műemlékben, Hollerith igennel felelt.
„Úgy látszik, nem eléggé pontosan fogalmaztam; természetesen vannak mások is” – mondta egy hétfői interjúban.
A katedrális ólomüveg ablakain zsidó próféták, köztük Noé, Joáb, Ézsaiás és Jeremiás ábrázolásai is láthatók.
Wiesel mellszobra más jeles személyek hasonló szobra mellett áll az emberi jogok tornácán, amely a székesegyházba lépve látható, és amely az elnöki beiktatások és más nemzeti jelentőségű napok alkalmával betöltött szerepéről ismert.
Többek között Teréz anya, Rosa Parks és Oscar Romero, az 1980-ban szentmise közben meggyilkolt salvadori érsek szobra is itt található.
Hollerith szerint a katedrális nem csupán egy keresztény kegyhely, hanem tisztelgés azok előtt, akik az amerikaiak tudatában kiemelkedő szerepet játszanak.
„Fontos számunkra, hogy amikor az emberek belépnek a székesegyházba, ne csak az ikonográfiában tükröződő szenteket és a keresztény hit más részeit lássák, hanem olyan embereket is, akik a 20. században példaként álltak országunk népe előtt” – mondta.
A székesegyházban vannak azok a sarkok, amelyeket Abraham Lincolnnak és George Washingtonnak szenteltek. A katedrálison kívül egy Darth Vader mellszobor is áll, amely egy gyerekeknek kiírt tervpályázat eredménye, hogy felkeltse az érdeklődést a katedrális iránt, amikor azt az 1980-as években bővítették.
Hollerith szerint a keresztény kontextus kulcsfontosságú Wiesel jelentőségének megértéséhez. „Őszintén szólva számomra az, hogy ő itt van ebben a katedrálisban emlékeztető mindenki számára, aki belép ezeken az ajtókon a holokauszt valóságára és az akkor történtekre, valamint arra, hogy ezt soha nem szabad elfelejteni” – mondta.
„Úgy gondolom, ez duplán fontos, hogy keresztény kontextusban jelenjen meg”.
Bár a székesegyház a washingtoni püspöki episzkopális egyházmegyéhez tartozik, de küldetése szerint „szent hely, ahol az ország nemzeti jelentőségű pillanatokban összegyűlik”, igyekszik nyitott lenni minden vallás és keresztény felekezet számára.
Rabbik és imámok rendszeresen vesznek részt az elnöki beiktatásokat követő napon tartott istentiszteleteken. Martin Luther King. Jr. ebben a székesegyházban prédikált a meggyilkolása előtti vasárnap.
A katedrális adott otthont Donald Trump, volt amerikai elnök 2017-es beiktatás utáni istentiszteletének, bár ez sokak szemében ellentmondásos volt. 2019-ben, miután Trump Baltimore-t „undorító, patkányoktól és rágcsálóktól hemzsegő mocsoknak” nevezte, és azt mondta egy csoport kritikus baloldali kongresszusi képviselőnőnek, hogy „menjenek vissza” az országukba, a katedrálisnak elege lett.
„Mint a Washington Nemzeti Székesegyházban – a szent térben, ahol Amerika összegyűlik a nemzeti jelentőségű pillanatokban – szolgáló hitbeli vezetők, úgy érezzük, hogy meg kell kérdeznünk: Trump elnök két évvel ezelőtti szavai és tettei után mikor lesz elegük az amerikaiaknak?” – áll a székesegyház papságának közleményében.
Idén is megtartotta a beiktatás utáni hagyományt, bár Joe Biden elnök személyesen távol tartotta magát virtuális jelenlétre korlátozódva.
Számos más, Washington környéki imaház is csatolja a „nemzeti” jelzőt a nevéhez, köztük egy zsinagóga is. A 2000-es demokrata választásokon Joe Lieberman indulása óta népszerű a zsidó találgatás Washingtonban: Tegyük fel, hogy zsidó elnököt választanak; ragaszkodik-e a katedrális hagyományaihoz?
A katedrális 2017-ben, körülbelül egy évvel Wiesel halála után kezdett konzultálni családjával. Számos fotót átnéztek, és kiválasztottak egy hasonmást. Chas Fagan, az Egyesült Államok Képzőművészeti Bizottságának tagja, aki több alkotásával is jelen van a székesegyházban, készítette el az agyagmodellt. Sean Callahan középkori technikákkal faragta ki a mellszobrot kőből.
Elie Wiesel özvegye, Marion Wiesel szerint a mellszobor Wiesel tanításainak terjesztését szolgálja. „A Nemzeti Katedrálisban való jelenléte nem csupán életének állít emléket és tiszteleg az emberi jogok iránti elkötelezettsége előtt, hanem biztosítja azt is, hogy az új generációk tanuljanak a tanításaiból, és tovább vigyék életének tanulságait a jövőbe” – áll a katedrális közleményében.
A mellszobor hivatalos felavatására 2021 őszén kerül majd sor.
