Felfüggesztette a minszki tájékoztatási minisztérium október 1-jétől december 30-ig a tut.by független fehérorosz hírportál működését – jelentette kedden a BelTA fehérorosz állami hírügynökség. Eközben kedden – a nyugati országok közül elsőként – Nagy-Britannia és Kanada szankciókat rendelt el az elnök és több magas rangú fehérorosz vezető ellen.
A BelTA szerint a hírportál augusztus 7-től szeptember 15-ig négy írásbeli figyelmeztetést kapott a sajtótörvény megsértése miatt. Az újságírók közölték, hogy megpróbálják folytatni a munkát.
Kedden Kanada és Nagy-Britannia beutazási tilalmat rendelt el Aljakszandr Lukasenka elnök és több más magas rangú fehérorosz vezető ellen, és a bankszámláik befagyasztásáról is intézkedtek, azzal vádolva a kormányt, hogy elcsalta az elnökválasztást, és erőszakot alkalmaz a tüntetőkkel szemben.
A vitatott tisztaságú augusztus 9-i elnökválasztást követő tiltakozó megmozdulások során több mint 12 ezer embert vettek őrizetbe.
Az országot 26 éve irányító, és a hatodik mandátumára a központi választási bizottság szerint 80,1 százalékkal megválasztott Lukasenka tagadja, hogy csalás történt volna a választásokon. Az ellenzék jelentősebb vezetői vagy börtönben vagy száműzetésben vannak.
A tut.by működési engedélyének visszavonása után a választáson második helyen végzett Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki vezető, aki Litvániába menekült, kijelentette: „A kormány a mai napon dokumentálta, hogy megfosztja a fehéroroszokat az igazsághoz való jogtól.”
Dominic Raab brit külügyminiszter a Reuters brit hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, hogy Lukasenkának meg kell fizetnie „az emberi jogokkal való visszaélések árát”, és „láttuk, hogy milyen csalárd módon kezelték a választásokat”. Raab említést tett Lukasenka szövetségeséről, Vlagyimir Putyin orosz elnökről is, de a Nagy-Britannia által kedden bejelentett büntetőintézkedések nem vonatkoznak sem Oroszországra, sem orosz állampolgárokra.
Francois-Philippe Champagne kanadai külügyminiszter a Reutersnek telefonon elmondta: úgy ítélték meg, hogy a fehérorosz nép pártjára kell állni, és a szolidaritás nem állhat itt meg. „Ez az első lépés. Folytatni fogjuk a tárgyalást nemzetközi partnereinkkel, hogy lássuk, mit tehetünk még, a helyzet függvényében további szankciók is elképzelhetők”.
A nyugati országok eddig igyekeztek óvatosan eljárni, hogy ne provokálják Moszkvát a fehéroroszországi demokráciapárti mozgalom iránti szimpátia kimutatásával
— jegyezte meg a Reuters. Emmanuel Macron francia elnök volt kedden az első nyugati nagyhatalom vezetője, aki találkozott Cihanouszkajával.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok is készül szankciók elrendelésére.
