Mark Spitz kilencszeres olimpiai bajnok amerikai úszó magyar gyökereit kutatva a Nemzeti Sport kiderítette, hogy ükapja, Elefánt Móric a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kis falu, Nyírkarász szeszfőzője volt.
A 70 éves legendás sportember januárban néhány napot Magyarországon töltött az M4 Sport – Az Év Sportolója 2019 Gála díszvendégeként, s akkor arról beszélt, tudja, hogy apai ágon van magyar kötődése, de a részletek előtte sem világosak.
Az NS ezek után megkísérelte rekonstruálni a kaliforniai Modestóból származó sportember családfájának magyar ágait. A több hónapos kutatómunkában az újság szakmai támasza Szalánczi Krisztián történész-családfakutató volt, aki a Dél-dunántúli Történelmi és Sajtótörténeti Egyesület elnökeként – Hajnal Enikő (Családfaállítók) segítségével – több magyarországi, illetve amerikai adatbázis és levéltár anyagát vizsgálta a Spitz család múltjának dokumentumait keresve.
Az nso azt írja, az elmúlt évtizedek magyar sajtócikkeit böngészve visszatérő elem, hogy az ősök a Nyírségből vándoroltak ki a századforduló környékén, s a magyar szálat az apa, Arnold Spitz oldalán lehet visszafejteni. Anyakönyvi kivonatok mellett az 1910-es, az 1920-as és a későbbi amerikai népszámlálási iratokat is tanulmányozva kiderült, hogy Mark Spitz dédanyja Elefánt Terézia néven született Magyarországon.
„Az első hallásra furcsa, ám zsidó családoknál előforduló Elefánt vezetéknév a magyar ősök származási helyének azonosítása szempontjából kulcsfontosságúnak bizonyult.”
— fogalmaz a Nemzeti Sport.
Elefánt Terézia magyarországi gyökereit Ignác bátyja révén sikerült rekonstruálni, az ő házassági anyakönyvi kivonatában szerepel, hogy a szüleit – így Terry Elefánt szüleit is – Elefánt Móricnak és Weinstein Katalinnak hívták. Elefánt Sámson Ignác születése ott van a nyírkarászi bejegyzések között.
„Egyszóval semmilyen kétely nem lehet, hogy az Elefánt család nyírkarászi illetőségű volt, Terézia édesapja, Elefánt Móric szintúgy ott született, édesanyja, Weinstein Katalin pedig a bejegyzések szerint kisvárdai születésű volt.”
— mondta Szalánczi Krisztián.
Az édesapa foglalkozását más forrásból ismerték meg, az amerikai sportcsillag ükapja mintegy másfél évszázaddal ezelőtt szeszfőző volt Nyírkarászon.
„Öröm és büszkeség nekünk, nyírkarásziaknak, hogy kiderült, Mark Spitz családja kötődik a településünkhöz. A 19. század végén itt élő Elefánt család történetét nem ismerem, ilyen nevű lakosról nem hallottam. A helyi zsidóság életében a második világháború teljes törést jelentett, a régi zsidó temető azonban ma is megvan, az önkormányzat gondozza, évente öt-tíz látogató felkeresi még. Ha az amerikai úszó úgy döntene, hogy felkeresi felmenői otthonát, mi nagyon szívesen látjuk őt.”
— mondta a lapnak Szalmási József, Nyírkarász polgármestere.
Mark Spitz a Nemzeti Sport megkeresésére azt írta, „Érdekelne a felfedezés, örömmel mennék Nyírkarászra”.
A teljes cikk itt olvasható.
| A nyírkarászi zsidóság története
Mark Spitz ősei – apai nagyapja édesanyjának vonalán – bizonyíthatóan Nyírkarászról származnak. A faluban Elefánt Terézia születése után öt évvel, 1880-ban a népszámlálási adatok szerint az 1776 lakosból több mint 12 százalék, 220 személy volt izraelita vallású. Az Elefánt család feltételezett társadalmi hátteréről képet ad Takács Péter Adalékok a Szabolcs megyei zsidóság társadalmi helyzetéhez 1848-ban című tanulmánya (megjelent az Alföldi társadalom című folyóiratban 1991-ben). Az alábbiakban ebből a munkából idézünk: „A bejegyzések szerint az 1848-ban Szabolcs megyében élő zsidóság többsége másod- vagy harmadgenerációs honos. Ezt a feltételezést a zsidó lakosok mintegy 2/3-ára megengedné az 1836-os statisztikai adat is. E téren azonban teljesen homályban tapogatódzunk. A kérdezők megelégedtek a »bemondásokkal«. A válaszolók pedig félvén, hogy az újabban érkezetteket, esetleg külföldről betelepülteket hátrány érheti, ha őszintén bevallják származási helyüket, egyszerűbbnek vélték »félrevezetni« az összeírókat. Egyéb szabolcsi településeket neveztek meg korábbi tartózkodási és születési helyként akkor is, ha néhány hete érkeztek Orosz-Galíciából. […] A betelepülés tendenciáját elemezve az összeírás tanúsága szerint Szabolcs megye a Lengyelországból menekülő, pogromok elől »lehúzódó« zsidóság második állomása, és csak elvétve vallja félszáznyi lakos, hogy Orosz-Galíciából jöttek vagy menekültek egyenesen Szabolcs megyébe. […] A Szabolcs megyei összeírók a 9843 összeírt személyt általában az alábbi jelzőkkel minősítették a »magaviselete« rovatban: becsületes, jó, jó viseletű, illedelmes, illendő, józan, csendes, tisztes. […] A Szabolcs megyei zsidók körében legelterjedtebb foglalkozásról, megélhetési, esetleg gazdagodási forrásról készült táblás kimutatás egyértelműen mutatja, hogy legelterjedtebb és legkedveltebb foglalkozás körükben a kereskedés. Ha a szeszmérőket, a korcsmárosokat is közéjük számítjuk, akkor a kereskedők aránya 41.2 százalék. Kereskedtek tollal, bőrrel, gubaccsal, gabonával, búzával, borral, égetett szesszel, pántlikával, állattal, bizsuval, bicskával, egyéb csecsebecsével, naptárral, könyvvel, csíkkal, hallal, dohánnyal, gyertyával, háztartási eszközökkel, szövettel, posztóval, vászonnal, értékesebb és kevésbé értékes holmikkal, önmaguk készítette árukkal.” |