Tévedés azt gondolni, hogy a láger lebombázása megállíthatta volna a németek gyilkoló gépezetét – írja Rich Brownstein a The Jerusalem Post hasábjain.
Vannak olyan népszerű, történelmi eseményekkel kapcsolatos viták, amik újra és újra felélednek. Ilyen kérdés az is, fel lehetett volna-e tartóztatni a világtörténelem legszervezettebb népirtását a legnagyobb náci koncentrációs tábor amerikai bombázásával? Ezúttal Rich Brownstein, a Jad Vasem holokauszt-tanulmányok iskolájának oktatója kísérelt meg választ adni a kérdésre.
Megkérdőjelezhetetlen tény, hogy 1944 tavaszán a Roosevelt-adminisztráció tisztában volt azzal, hogy mi történik Auschwitz-Birkenauban. Valamint közismert az is, hogy az amerikaiak a B-17-es légi századaikkal képesek lettek volna lebombázni a tábort – írja a szerző.
Brownstein szerint már maga a kérdésfeltevés is arra utal, hogy a haláltábor lebombázása helyes lépés lett volna, amit az érintettek is szerettek volna.
Mit láttak az amerikaiak a levegőből? Ezt:
Ehhez képest a „zsidóság de facto vezetője”, David Ben Gurion, aki ekkor a Jewish Agency-t igazgatta, a következőt írta 1944. június 11-én: „A vezetőség arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem szabad azt kérnünk a szövetségesektől, hogy olyan helyeket bombázzanak, ahol zsidók vannak.”
Bár Ben Gurion nem sokkal ezután megváltoztatta a véleményét, Auschwitz bombázását a zsidó vezetés is csak akkor kezdte el támogatni, mikor már 5,5 millió zsidót lemészároltak a gettókban, a koncentrációs táborokban és a haláltáborokban. Elsősorban az emigrációban látták ugyanis a menekülés útját.
A szerző azt is kiemeli, hogy mikor Ben Gurion az említett bejegyzést írta, a szövetségesek Normadiában éppen a történelem legnagyobb partraszállásával voltak elfoglalva.
A kontinens másik felén mindeközben a szovjetek folyamatosan haladtak Berlin felé. A majdaneki haláltábort 1944. július 22-én szabadította fel a Vörös Hadsereg, pontosan egy hónappal azután, hogy Ben Gurion megváltoztatta a véleményét a bombázásról. Ekkorra a szovjetek kiszorították a tengelyhatalmak seregeit a Szovjetunió területéről, és kiűzték a németeket Vilniusból és Minszkből is.
1944 augusztusára a szovjetek már Romániában voltak, és mélyen behatoltak Lengyelországba is. Tehát 1944 nyarára már nem az volt a kérdés, hogy elérik-e Auschwitzot, hanem az, hogy mikor?
A szerző egy érdekes haditechnikai szempontot is figyelembe vesz. Szerinte az egyik legfontosabb téves feltételezés az, hogy az amerikai bombázók képesek lettek volna elpusztítani Auschwitz infrastruktúráját.
Az Egyesült Államok hadi statisztikái szerint a nyolcadik légierő bombáinak mindössze 7%-a ért földet a kijelölt célpont 300 méteres sugarán belül. Tehát lehet, hogy egy gyár helyett a három focipályára álló hivatali épületet találta el a bombázó.
18 bombázószázadra, vagyis 108 repülőgépre, valamint 1080 fős személyzetre és 648 ledobott bombára lett volna szükség ahhoz, hogy két 1000 fontos bomba 150 méteren belül eltaláljon egy 10 méteres vasúti célpontot. A maradék 646 bomba valószínűleg azt a 100 ezer zsidót találta volna el, akik a birkenaui táborban voltak, és akik közül voltak, akik túlélték a háborút.
Még ha az amerikai bombázók el is találtak volna minden célpontot, akkor is ott van a hatékonyság kérdése.
A szövetségesek tudták, hogyha pénteken lebombáznak egy vasútvonalat, azt a németek hétfőre felépítik. S bár a Sonderkommando az ötből két krematóriumot felrobbantott 1944 októberében, a halálgyár ezt követően is teljes gőzzel üzemelt.
Brownstein szerint még ha minden gázkamrát sikerült is volna megsemmisíteni, az se számított volna, mert a németek valószínűleg egyszerűen visszatértek volna a puskagolyókhoz és a gázkamionokhoz, és így ölték volna meg a magyar zsidókat, akik utolsóként érkeztek a haláltáborba.
A szerző azt írja, hogy mindez mögött ott lapul a valóban kínzó kérdés, hogy miért nem tett többet Amerika a zsidók megmentésért? Ő erre azt a vitatható választ adja, hogy az Egyesült Államok velejéig rasszista ország volt, és hogy a gyakorlatban ugyanolyan kirekesztőek voltak a törvényeik, mint a náciknak. Brownstein ezzel az eszmefuttatással indokolja az amerikai közönyt.
A teljes cikket itt olvashatja el.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
Világos mint a nap! Inkább városokat bombáztak komplett város negyedeket ahol mit sem számított a pontosság. Anélkül is hatékonyak voltak, mert porig bombáztak mindent és mindenkit.
Gondolom jó sokan meghaltak
Pont erről a pontatlanságról szólt a cikk
Megjegyzem a táborban nem ellenség volt hanem azok akiket megkellett volna menteni, viszont a porig bombázott városokban ellenség volt.
Zuhanórepülésben nem olyan nehéz egy hidat lebombázni. És Kassától felfelé van elég híd az Ipolyon.
Nem érdekelte őket. A háborút akarta az USA megnyerni. Utána majd „elszámolunk”.
De szemrehányás nem éri a szövetségeseket, mert ott nem lehet „szerezni” semmit. A vádaskodást a magyar nép ellen vetik be, mert a buta magyar népnek nincsenek megfelelő történészei, akik mernének ellene szólni.
Nők és gyerekek is, mint Hirosímában, Nagaszakiban, Drezdában, Hamburgban. (Ők 2.osztályú áldozatok?)
Patthelyzet volt ez a javából
Mert akkor rájuk hárultak volna a foglyok halálával is járó tragikus következmények.
Érdekes, hogy ha a szövetségesek semmittevéséről van szó, akkor mindíg találtok mentséget. Horthy Miklós számára viszont soha,
The Guardian írta Horthy Miklósról:
„He therefore decided to defy the Germans – and so saved the lives of 200,000 Budapest Jews.”
https://www.theguardian.com/books/2022/jun/12/the-escape-artist-by-jonathan-freedland-review-how-an-auschwitz-breakout-alerted-the-world
(Ronald Lauder lenácizta a budapesti zsidókat megmentő Horthyt, miközben Lauder szülei 1939-ben nem segítettek a St. Louis hajó 937 zsidó menekültjének Floridában partraszállni! Sajnálták tőlük a szállást és az élelmet!)
Nem volt mentőszándék. Horthy a saját saját bőrét mentette.
Érdekes, hogy Budapestet emlegetitek miközben a vidéki zsidóságot addigra megsemmisítették.
Nem idézted teljesen a Guardian cikkét amiből egyértelmű, hogy a bőrét mentette.
„Úgy tűnik, a jelentés fontos tényező volt abban, hogy a pápát, Rooseveltet, sőt menyét is arra ösztönözze, hogy nyomást gyakoroljon Horthy admirálisra, Magyarország régensére, hogy állítsa le a deportálásokat. Az amerikai elnök azt is egyértelművé tette, hogy Horthyt felelősségre vonják tetteiért a szövetségesek (akkor már valószínű) győzelme esetén. Ezért úgy döntött, hogy szembeszáll a németekkel – és így 200 000 budapesti zsidó életét mentette meg.”
Egyébként a csendőr puccs veszélye miatt vezényelte ki katonaságot zsidómentés szándéka nélkül.
A kolozsvári és nagyváradi vagy más gettók lakói nem a saját kollaboráns cionista vezetőitek buzdítására szálltak be a vagonokba?
(A kép a Kasztner-tárgyalásán elhangzott egyik tanuvallomás. „Kenyérmező”)
https://uploads.disquscdn.com/images/fd585ef543f6f3083b7b9c61b4aa57fbbb5bfc7b3d8e4526a86c9743e52df8b9.jpg
Hát persze. Az Auschwitz felé tartó vonatot is azért fordította meg Horthy Miklós, mert kiváncsi volt hogy hátrafelé is tud e menni a mozdony, igaz? És hogy bosszantja e ez Eichmannt, nem?
Te magad is bizonyítod, hogy ti csak a gyűlöletet ismeritek, a hálát még megmentőitek felé sem.
https://uploads.disquscdn.com/images/3d47ad6c76e50843102f87d3af3a986ea0e2d965df1473a6498220d06e0f5849.jpg
Ezek az egyedi esetek sem írják felül azt a tényt, hogy a vidéki zsidóság megsemmisült mire a budapesti történet következett amivel próbálod betakarni azt a szörnyű büntetett amit elkövetett.
Nem volt mentési szándéka. Ilyet nem tudsz mutatni.
Amúgy elárulom neked, hogy szüleim éppenséggel Horthy ellenében menekültek meg. Anyám bujkált apámat a magyarok(nem a németek!) Mauthausenbe deportálták. Meséld már el mit keresett ott? Hol volt a te megmentőd amikor a magyar honvédség kivitte az országból, aki szerinted zsidókat mentett?
Szóval nincs szó háláról mert nincs miért hálásnak lenni. Saját magát mentette. Sztálinnak köszönhette, hogy nem lógatták fel bűnei miatt.
Amúgy Kastnert rehabilitálták csak lemaradtál róla. Zsidóként ő mentett meg legtöbb zsidót.
Ja, Kasztnert először kivégezték utcán, azután felmentették.
Tamir kérdezte Kasztnertől a tárgyaláson, hogy telefonált e más vidéki városokba is, mint Kolozsvárra? (Figyelmeztette e őket Auschwitzra?) Kasztner azt mondta:
„Nem (figyelmeztette őket), mert nem volt elég ideje rá!”
——– Részlet Ben Hecht könyvéből ———
Tamir: Did you talk to any other town than Kluj?
Kastner: I? No, I didn’t manage to. I couldn’t do everything myself.
So I concentrated on Kluj, for obvious reasons.
Tamir: Dr. Kastner, you could have phoned the other towns, just as
you phoned Kluj?
Kastner: Yes, that’s right.
Tamir: Then why didn’t you contact the Jews of all these towns on
the phone to warn them?
Kastner: I didn’t because I didn’t have time enough.
Idézeteddel nem bizonyítasz semmit.
„Izrael Legfelsőbb Bírósága 1958 januárjában hatályon kívül helyezte az ítélet nagy részét, kijelentve, hogy az alsóbb fokú bíróság „súlyosan tévedett” a döntésében. Mielőtt azonban a legfelsőbb bíróság visszaadta ezt az ítéletet, Kasztnert tel-avivi otthona közelében 1957. március 4-én éjjel meggyilkolta a Lehi jobboldali, állam előtti milícia csoport három veteránja, amely egykor az Irgun szétszakadt csoportja volt. . Tizenkét nappal később belehalt sérüléseibe.”
https://encyclopedia.ushmm.org/content/en/article/rudolf-rezsoe-kasztner
„1957. március 3-án Kasztnert egy Ze’ev Eckstein nevű ultrajobboldali aktivista két társával együtt a háza előtt megvárta és meglőtte; Kasztner 12 nappal később belehalt sérüléseibe.
Az izraeli legfelsőbb bíróság 1958 januárjában perét újratárgyalta, az elmarasztaló ítéletet hatályon kívül helyezte és Yisrael Kasztnert minden vád alól felmentette.”
Hortobágyi őrmester úr a pesti zsidó munkaszolgálatosok között.
Ő nem került Mauthausenbe, a zsidó fiúk viszont igen. Hol volt akkor Horthy?
https://uploads.disquscdn.com/images/5e9e0eb94277bfa1a73d11644928c7cf2625f3b0160dca704536283b76d93453.png