A Szibülla jóslatok versgyűjteménye, amelyet vélhetően egy ismeretlen zsidó szerző írt a Vezúv kitörése után, azt állítja, hogy Pompeii pusztulása isteni büntetés volt a Templom lerombolásáért.
Pompeii pusztulása 2000 év elteltével is foglalkoztatja az embereket. Negyven évvel ezelőtt egy rabbi és egy régész írt egy könyvet a város zsidó vonatkozásairól. A szerzők azóta meghaltak, de a témát újra felelevenítette a The Times of Israel.
A Szibülla jóslatoknak több változata létezik, a Pompeii-el kapcsolatost verset tartalmazó kötet 1-6. század között íródott gyűjteményből van, amit a történészek szerint nem Szibülla jósnők írtak. A szöveg elemzése alapján 81 körül íródhatott a mű, mivel a történészek szerint ha egy jóslat igaz, akkor az csak is az esemény után íródhatott.
A Pompeiire vonatkozó szakasz azt állítja, hogy a Vezúv kitörése Isten büntetése volt a jeruzsálemi Templom lerombolásáért.
A történészek szerint ez a jóslat biztosan zsidó szerző műve, mivel Jeruzsálem pusztulásáról beszél, és azt vetíti előre, hogy a Római Birodalom meg fog bukni.
Ha a történészek számítása pontos és valóban mindössze két évvel a kitörés után íródott a vers, akkor az azt jelenti, hogy időben megelőzi Ifjabb Plinius római történetírói leveleit, amelyekben részletesen beszámol arról, hogy mit látott Pompeiiben.
A görög nyelven írt gyűjteményt keresztény másolók őrizték meg a középkorban.
A pompeii zsidó közösségre eddig nem sok bizonyítékot találtak, de egy zsidó biztosan meghalt a kitöréskor. Jospephus Flavius ugyanis feljegyezte, hogy I. Heródes Agrippa király unokája, Agrippa Pompeiiban halt meg.
A régészek szerint valószínűleg nem élt zsidó közösség Pompeiiben, mivel egyetlen zsinagóga, vagy más szakrális maradványt se került elő.