Philadelphia nem hazudtolja meg nevét, a „testvéri szeretet” városában a helyi zsidóság tagjai rendszeresen átvállalják keresztény társaik műszakját, hogy azok a családjukkal tölthessék a karácsonyt.
Rowland Rosenfeld már teljesen memorizálta a karácsonyi mosogatás katekizmusát. Reggel kilenc órára ismerős látvánnyal szembesül: a reggeli maradékaival megrakott barna tálcák végeláthatatlan kupacával, melyeknek ebédidőre már makulátlanul kell ragyogniuk.
A gőzasztalok és tűzhelyek között a kórház konyhájának séfje, Moses “Ham” Mack elégedett mosollyal kíséri a mosogató habosítás nagy öregjét, amint mechanikus hatékonysággal végzi feladatát. Mack szerint az ilyen segítség rendkívül megkönnyíti az ember életét.
“Általában reggel fél hétkor találkozom vele, aztán elő sem kerül este fél hétig. Megmutatom nekik, mit hogyan kell, dolgukra bocsátom őket, aztán mehetek is ünnepelni.”
A 71 éves, nyugdíjas Rosenfeld számára nincs jobb kihívás annál, mint karácsony napján koszos tányérokat tisztogatni. Ő és hűséges önkénteseinek légiója már 20 éve végeznek konyhai kisegítő munkát ezen a napon a Holy Redeemer kórház étkezdéjében.
Hogy miért? Erre pontosan 613 okuk van.
A Tóra, vagyis Mózes öt könyvének parancsolatai késztetik Rosenfeldet és még vagy 30 embert, akiket Elkins parki zsinagógájában, a Keneseth Israel-ből meggyőzött erről, hogy ilyen módon is megéljék zsidó hitüket. Számos más zsinagóga és zsidó közösség is szokott szerepet vállalni hasonló kezdeményezésekben kórházakban és egyéb helyeken kisegítve, hogy az általában karácsonyi műszakot vivő keresztény dolgozók hazatérhessenek ünnepelni.
A Holy Redeemer kórház dolgozói számára ez óriási ajándék. Más munkahelyekhez hasonlóan az ünnep során foghíjas a műszak, és minden plusz segítség sokat jelent számukra. Sok önkéntes kifejezetten ragaszkodik hozzá, hogy a munka javát ő elvégezhesse.
Az önkéntes program 1967 óta óriási siker.
Ez volt az az év ugyanis, amikor Rosenfeld micva-lehetőségek, azaz jócselekedet projektjeket kezdett keresgélni, és ezeket Maxwell Friednél, lakáskomplexuma gondnokánál meg is találta. Fried, aki a vendéglátóiparban is dolgozott, elmondta Rosenfeldnek, hogy karácsonykor mindig az Abington Memorial kórház konyháján önkénteskedik.
“Úgy gondoltam, ez nagyszerű ötlet!”
— nyilatkozta Rosenfeld a kezdetekkel kapcsolatban.
A következő évben fel is vetette az ötletet akkor zsinagógája a Temple Judea kiléjében, akiket meggyőzött a Holy Redeemer kórház támogatásáról.
Az ötlet ragadós lett, Frieddel való beszélgetése után Rosenfeld felvázolta a koncepciót a Delaware Federation of Reformed Temple Brotherhoods, majd a National Federation of Reformed Temple Brotherhoods szervezeteknek is.
Röpke 5 éven belül nem csak a helyi kórházak kaptak megkereséseket reform zsinagógáktól, hanem országos szinten is elterjedt a jótékonysági program.
Az önkéntesek elmondása szerint munkájuk kölcsönös haszonnal jár.