Fonálférgeken végzett sikeres genetikai kísérletek alapján izraeli tudósok úgy vélik, nem lehetetlen a nők peteérésének szabályozása. Ha ez sikerülne, növelni lehetne az idősödő nők egészséges várandóságának esélyeit.
A különleges tudományos hírről a The Times of Israel számolt be a napokban. Eszerint a jeruzsálemi Héber Egyetem genetikai tanszékének kutatói olyan átfogó vizsgálatokat végeztek fonálférgeken, amely alapján sikerült azonosítaniuk azt a sejtet, ami a peteérés ütemezéséért felel.
Amikor a 30. életéve közeledik, sok nő elkezd odafigyelni a biológiai órájára és fogamzása esélyeire.
„A nők kritikus életkora a 35 éves kor. Onnantól kezdve jelentősen romlik a petesejt minősége”
— fogalmazott az egyetem egyik kutatója a lapnak adott interjúban. Dr. Yonatan Tzur hangsúlyozza, hogy mindez jelentősen megnehezíti a fogantatás esélyeit, ráadásul a születési rendellenességek és vetélések fő oka szintén az idősebb petesejtekben keresendő.
Míg a szervezeten kívül, magyarul lombik bébi eljárás (in vitro fertilizáció – IVF) lehetővé teszi az orvosok számára a legjobb pete kiválasztását, a 35 évesnél fiatalabb nőknek nehezebb az egészséges csecsemő saját petesejttel történő előállítása, 40 éves vagy annál idősebb nők esetében pedig az IVF sikere jelentősen csökken, ami arra ösztönzi a pácienseket, hogy donorsejteket használjanak.
Ez, valamint az a tény, hogy a nyugati világban az első gyermeküket váró anyák átlagos életkora meredeken nő, kritikus fontosságúvá teszi a petesejt érésének lelassítását.
A Genetics nevű tudományos folyóiratban közzétett tanulmányában Tsur és társa Dr. Hanna Achache, valamint a Harvard Medical School tudósai azt állítják, sikerült felfedezniük azt a kapcsolót, amely éppen ehhez segít hozzá – igaz, férgekben.
Hanna Achache és Dr. Yonathan Tzur Fotó: AG/Hebrew University
A kutatók azt remélik, hogy ez az áttörés idővel segíthet meghosszabbítani a nők termékenységi időszakát, illetve megőrizni a petesejt magas minőségét a harmincas és negyvenes éveikben is.
Tzur és a csapata a petesejt érését vizsgálta a kerekesférgekben.
Jóllehet egészen aprók, a Caenorhabditis elegans fonálférgek segítettek a tudósoknak az emberi genetika megértésében, hiszen ugyanúgy 20 ezer gént tartalmaznak, mint az emberek, és petéik érése körülbelül egy napot vesz igénybe.
A Harvard Medical School munkatársait is magába foglaló nemzetközi kutatócsoport tagjainak a féreg minden egyes génjének változásait megfigyelve, sikerült azonosítaniuk azt az ún. ogr-2 gént, amely szerintük a peteérés dinamikájáért felel. Ezen felül megállapították, hogy az ogr-2 gén egy olyan biokémiai kapcsolóval, a MAP-kinázzal (MAPK) is érintkezésbe lép, amelynek szerepe van a különféle fejlődési folyamatok aktiválásában, illetve kikapcsolásában.
Jóllehet az MAPK-kapcsolót számos gén irányítja, ám amikor a kutatók CRISPR génszerkesztő technológiával eltávolították az ogr-2 gént, az MAPK-kapcsoló „túlpörgött” és a férgek petesejtje nagyon gyorsan öregedni kezdett.
Rájöttek, hogy az ogr-2 utasításai alapján az MAPK képes be- és kikapcsolni a petesejtek fejlődését.
A Caenorhabditis elegans petesejt érési folyamata Hanna Achache felvétele
„Úgy teszteltük a gén szerepét, hogy eltávolítottuk azt a féreg génszekvenciájából” – mondta Tzur. „Ezek a «szerkesztett» férgek azon nyomban kevésbé termékennyé váltak, és a petesejtjük is jobban hasonlított egy idősebb féregéhez”.
„Hirtelen a fiatal petesejtek nagyon öregnek tűntek” – lelkendezett. „Nagyon menő volt.”
A kutatók most azt vizsgálják, hogy ugyanez történik-e az emberek esetében is, hogy megtudják, lehetséges-e egy kapcsoló aktiválásával vagy deaktiválásával hozzásegíteniük az idősebb nőket a fogantatáshoz.
Az embereknek is van MAPK-kapcsolójuk – hangsúlyozta. „Csakhogy nem tudjuk, mikor kapcsol be és ki, és mi aktiválja ezt”. A kutatás tehát még mindig nagyon korai szakaszában jár.
Amint sikerül az ogr-2 megfelelőjét megtalálni az emberekben, talán egy megfelelő élelmiszer-adalékanyag elkészítésével növeli lehetne az aktivitását – véli Tzur. Vagy az IVF eljárás során lehetne úgy manipulálni az MAPK-kapcsolót, hogy az jobban érzékenyebbé váljon a spermára, akárcsak egy fiatalabb petesejt. Ez javíthatná a nők esélyét arra, hogy egészséges gyermeknek adjanak életet idősebb korban is.
