A Hezbollah döntése, hogy új frontot nyitott Izrael ellen, Libanont egy „háború a háborúban” helyzetbe sodorta, miközben az ország már így is mély belső válságokkal küzd. A konfliktus nemcsak Izrael és a síita terrorszervezet között zajlik, hanem egyre inkább Libanon jövőjét is fenyegeti.
A harcok akkor kezdődtek, amikor az Irán által támogatott Hezbollah rakétákat és drónokat indított Izrael felé március elején, válaszul az iráni vezetés elleni csapásokra.
Azóta a konfliktus gyorsan eszkalálódott, és mára az egész országot érinti.
Egy libanoni újságíró így fogalmazott: „Már nincs biztonságos hely.” A mondat jól tükrözi a helyzet súlyosságát: dél-libanoni és bejrúti menekültek ezrei árasztották el a parkokat, tengerparti sétányokat és ideiglenes menedékhelyeket.
Izrael kiterjeszti hadműveleteit
Izrael válaszul fokozta katonai műveleteit: célzott csapásokat hajt végre a Hezbollah vezetői és infrastruktúrája ellen, miközben egyre több pozíciót foglal el Dél-Libanonban. A Hezbollah ezzel párhuzamosan folytatja a napi rakétatámadásokat Izrael északi területei ellen.
Március közepére a libanoni egészségügyi minisztérium szerint legalább 850 ember halt meg, és a Vöröskereszt adatai alapján mintegy 900 ezer ember kényszerült elhagyni otthonát.
Izrael célja egyértelmű: jelentősen visszaszorítani a Hezbollah katonai képességeit.
A hadsereg „korlátozott és célzott” szárazföldi műveletekről beszél, de ezek könnyen egy szélesebb offenzívává alakulhatnak.
Aszimmetrikus háború, eltérő célok
A konfliktus klasszikus aszimmetrikus háború:
Izrael számára a győzelemhez egyértelmű katonai siker szükséges, míg a Hezbollah számára már a puszta túlélés is elegendő lehet.
Izrael számára ugyanakkor komoly stratégiai kérdések merülnek fel:
milyen mélyen hatoljon be Libanonba, meddig maradjon ott, és mikor – illetve egyáltalán – kezdjen tárgyalásokat a libanoni kormánnyal.
Szakértők szerint egy túlzott katonai válasz akár vissza is üthet. Ha Izrael túl nagy károkat okoz Libanonban, az gyengítheti azokat a politikai erőket, amelyek valójában szintén ellenzik a Hezbollahot.
Libanon belső törésvonalai mélyülnek
A Hezbollah lépései egyre inkább elszigetelik a szervezetet Libanonon belül is. Egyre több politikus és közéleti szereplő tekinti a csoportot Irán meghosszabbított karjának, amely veszélyezteti az ország stabilitását.
A libanoni kormány hivatalosan elkötelezte magát a Hezbollah lefegyverzése mellett, és példátlan módon betiltotta a szervezet katonai tevékenységét, valamint utasította a hadsereget a fegyverek begyűjtésére.
A valóságban azonban a Hezbollah továbbra is erősebb és jobban szervezett, mint a libanoni hadsereg, így ezek az intézkedések eddig nem hoztak áttörést.
Narratív háború is zajlik
A katonai konfliktus mellett információs és politikai küzdelem is zajlik. A Hezbollah igyekszik saját táborát meggyőzni arról, hogy a háború igazságos és szükséges, miközben Izrael a szervezet felelősségét hangsúlyozza Libanon szenvedéséért.
A libanoni médiában és politikában azonban egyre erősebb az a hang, amely a Hezbollahot okolja a háború kirobbantásáért.
Izrael: a Hezbollah a fő akadály a békéhez
Izraeli elemzők szerint a tartós rendezés kulcsa a Hezbollah jelentős meggyengítése.
Amíg a szervezet katonai ereje fennmarad, addig a libanoni kormány nem lesz képes valódi megállapodást kötni Izraellel.
A cél egy olyan helyzet megteremtése, ahol a Hezbollah már csak politikai szereplőként létezik, nem pedig fegyveres erőként.
A jelenlegi helyzet azonban azt mutatja: Libanon egyre mélyebbre sodródik egy olyan konfliktusba, amelyet nem saját döntései, hanem külső erők és a Hezbollah stratégiája határoz meg.
A cikk a The Jerusalem Postban jelent meg.





