Az Egyesült Államok és Izrael az iráni rezsim elleni háborúja a harmadik hetébe lépett, miközben egyre nő a feszültség a globális olajszállítás egyik legfontosabb útvonala, a Hormuzi-szoros körül. Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok „egy vagy más módon” biztosítani fogja a hajózás szabadságát a térségben, miután Irán a szoros lezárásával fenyegetőzött.
Trump a Truth Social közösségi platformon azt írta, hogy több ország hadihajókat küldhet a Hormuzi-szoros térségébe, hogy megvédjék a kereskedelmi hajózást.
A felsorolt államok között említette Kínát, Franciaországot, Japánt, Dél-Koreát és Nagy-Britanniát is, bár nem egyértelmű, hogy ezek az országok már elkötelezték-e magukat a művelet mellett.
Az amerikai elnök egyben figyelmeztette Iránt: ha tovább akadályozza a hajózást, az Egyesült Államok kemény katonai válaszra készül. „Bombázni fogjuk a partvonalat, és így vagy úgy, de hamarosan újra megnyitjuk a Hormuzi-szorost – biztonságosan és szabadon” – írta.
Irán regionális célpontokat fenyeget
A konfliktus tovább eszkalálódott, miután Irán közös katonai parancsnoksága azzal fenyegetőzött, hogy az Egyesült Arab Emírségek városait és kikötőit is támadás érheti.
Teherán szerint az Egyesült Államok az emírségek területén található „kikötőket és létesítményeket” használta fel a Kharg-sziget elleni légicsapásokhoz.
Az iráni hadsereg arra szólította fel a lakosságot, hogy hagyják el azokat a területeket, ahol amerikai erők tartózkodhatnak.
A fenyegetés több kulcsfontosságú kikötőt is érintett, köztük a dubaji Dzsebel Ali kikötőt, amely a Közel-Kelet legforgalmasabb tengeri csomópontja, valamint az abu-dzabi Khalifa kikötőt és a fudzseirai kikötőt.
Támadások Irakban és az Emirátusokban
A térségben több incidens is történt szombaton. Egy rakéta csapódott be az amerikai nagykövetség bagdadi komplexumának helikopter-leszállójába, miközben egy elfogott iráni drón roncsai tüzet okoztak egy olajlétesítménynél az Egyesült Arab Emírségekben.
A bagdadi amerikai diplomáciai létesítmény – amely a világ egyik legnagyobb nagykövetségi komplexuma – korábban is gyakran vált iráni támogatású milíciák rakéta- és dróntámadásainak célpontjává.
Kulcsfontosságú olajútvonal veszélyben
A Hormuzi-szoros stratégiai jelentősége óriási:
a világ olajszállításának mintegy egyötöde halad át ezen a keskeny tengeri útvonalon.
Az iráni támadások és a térség militarizálódása miatt a kereskedelmi hajóforgalom jelentősen visszaesett. A brit UK Maritime Trade Operations szerint március eleje óta legalább 20 kereskedelmi hajót ért támadás vagy incidens, köztük több olajtankert.
Irán részben lezárta a szorost, miközben rakéta- és dróntámadásokat indít Izrael, valamint több Perzsa-öböl menti ország ellen.
Amerikai katonai erősítés
Az Egyesült Államok jelentős katonai erőket csoportosított át a térségbe. A hírek szerint további 2500 tengerészgyalogost és egy kétéltű támadóhajót, a USS Tripoli-t vezénylik a Közel-Keletre.
A régióban már jelen van az USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozó, valamint több romboló és hadihajó is.
A katonai erősítés célja a tengeri útvonalak védelme, a nagykövetségek biztonságának megerősítése és szükség esetén civilek evakuálása.
Kharg-sziget elleni amerikai csapás
Az eszkaláció egyik kulcspontja az volt, amikor az Egyesült Államok csapásokat mért Kharg-szigetre, Irán legfontosabb olajexport-termináljára.
Az amerikai Központi Parancsnokság szerint több mint 90 iráni katonai célpontot semmisítettek meg a szigeten, köztük tengeri aknák raktárait, rakétatárolókat és katonai létesítményeket.
Trump ugyanakkor jelezte:
egyelőre nem támadták az olajinfrastruktúrát, de figyelmeztetett, hogy ez is célponttá válhat, ha Irán tovább akadályozza a hajózást.
Olajár-sokk fenyeget
A Hormuzi-szoros körüli válság komoly aggodalmat keltett a globális energiapiacokon. A tengeri forgalom akadozása és a katonai feszültség miatt az olajárak meredeken emelkedtek, miközben a világ egyik legfontosabb energiaszállítási útvonala gyakorlatilag hadszíntérré vált.
Trump ugyanakkor azt állítja, hogy a nemzetközi összefogás képes lesz biztosítani a hajózás szabadságát. „Azoknak az országoknak, amelyek a Hormuzi-szoroson keresztül kapnak olajat, közösen kell megvédeniük ezt az útvonalat – mi pedig sokat fogunk segíteni” – fogalmazott az amerikai elnök.





