Donald Trump amerikai elnök visszalépett attól az elképzeléstől, hogy kurd fegyveres erők Irakból támadást indítsanak Irán ellen, noha néhány nappal korábban még „nagyszerűnek” nevezte az ötletet. Az elnök szerint a konfliktus már így is elég bonyolult, és nem akarja, hogy a kurdok is belekeveredjenek.
Trump az Air Force One fedélzetén újságíróknak nyilatkozva közölte: nem támogatja, hogy kurd erők lépjék át az iráni határt.
„Nem akarom, hogy a kurdok bemenjenek Iránba… Hajlandók lennének rá, de megmondtam nekik, hogy nem szeretném. A háború már így is elég komplikált. Nem akarjuk, hogy a kurdok megsérüljenek vagy meghaljanak”
– fogalmazott.
A kijelentés különösen meglepő, mert az amerikai elnök néhány nappal korábban még arról beszélt, hogy örülne egy ilyen hadműveletnek. Csütörtökön úgy nyilatkozott:
„Szerintem nagyszerű lenne, ha ezt megtennék, teljes mértékben támogatnám.”
Akkor arról is érkeztek hírek, hogy Trump kurd vezetőkkel tárgyalt a lehetőségről.
Az utóbbi napokban egyre több találgatás jelent meg arról, hogy iráni kurd fegyveres csoportok – amelyek Irak északi részén működnek – kihasználhatják a háborút, és támadást indíthatnak az iráni határ menti városok ellen. Kurdisztáni és amerikai források szerint Washington arra kérte az iraki kurdokat, hogy támogassák ezeket az ellenzéki csoportokat. Az iraki kormány és az autonóm Kurdisztán régió vezetése ugyanakkor tagadta, hogy területüket Irán elleni támadások kiindulópontjaként használnák.
Az izraeli légierő állítólag már csapásokat mért Nyugat-Irán egyes területeire, hogy segítséget nyújtson a kurd milíciáknak, amelyek a határ menti települések elfoglalására készülnek.
A jelentések szerint az izraeli és a kurd csoportok között egyeztetések is zajlottak. Trump a nyilatkozatában egy másik vitatott ügyre is kitért:
szerinte Irán állhat egy dél-iráni lányiskola elleni rakétacsapás mögött, amely a háború első napján történt, és a beszámolók szerint mintegy 150 ember életét követelte.
Egyes amerikai vizsgálatok ugyanakkor arra utalnak, hogy a támadás valószínűleg amerikai eredetű lehetett.
Az elnök azt is kijelentette, hogy nincs bizonyíték arra, hogy Oroszország hírszerzési információkkal segítené Iránt a konfliktus során. Hangsúlyozta továbbá, hogy
Washington jelenleg nem egy tárgyalásos rendezést tart elsődlegesnek, hanem azt szeretné biztosítani, hogy a jövőbeli iráni vezetés ne sodorja háborúba az országot.
Trump szerint a légi hadjárat akár odáig is vezethet, hogy Irán vezetése teljesen megbénul.
„Eljöhet az a pont, amikor talán már senki sem marad, aki azt mondhatná: megadjuk magunkat”
– fogalmazott.
Az amerikai elnök azt is jelezte, hogy a háború még „egy ideig” folytatódni fog, bár pontos időkeretet nem adott. A Fehér Ház korábban 4–6 hetes hadműveleti időtartammal számolt. Arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e amerikai szárazföldi csapatok bevetése Iránban, Trump nem zárta ki a lehetőséget, de hangsúlyozta: erre csak „nagyon nyomós ok” esetén kerülne sor. Az iráni dúsított uránkészletek visszaszerzését pedig egyelőre nem tekintik prioritásnak, bár az elnök szerint később ez is napirendre kerülhet.
