Berlinben újra terítékre került a nukleáris fegyverek alkalmazásának kérdése.
Németország nem kíván saját nukleáris fegyvert fejleszteni, ugyanakkor fontolóra venné, hogy a francia és brit atomfegyvereket bevonják egy, a NATO amerikai „nukleáris ernyőjéhez” hasonló elrettentési rendszerbe – jelentette ki Friedrich Merz kancellár.
Merz és a francia-brit nukleáris fegyverek
„Nem szeretném, ha Németország saját nukleáris fegyverek fejlesztését fontolgatná”
– mondta Merz a szerdán közzétett Machtwechsel podcastban, amely az idei első jelentős interjúja volt. A német kancellár hangsúlyozta: inkább azt kellene megvizsgálni, hogy Franciaország és az Egyesült Királyság nukleáris fegyverkapacitásai miként emelhetők az amerikai nukleáris ernyő szintjére Európa védelme és a NATO területi egységének biztosítása érdekében.
„Ahogyan az amerikaiak esetében is, a végső döntés ebben az ügyben a franciák és a britek kezében van”
– fogalmazott Merz, az ilyen fegyverek esetleges alkalmazására utalva.
Mint ismert, Franciaország és az Egyesült Királyság nukleáris elrettentő erejének gerincét tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakéták alkotják. Franciaország ezen felül több mint ötven, Rafale vadászgépekre – szárazföldi és repülőgép-hordozón bevethető változatokra egyaránt – telepíthető, légi indítású atomfegyverrel is rendelkezik. A NATO jelenlegi nukleáris doktrínája szerint a német Tornado vadászrepülőgépek, valamint a jövőben rendszerbe álló F-35A típusok alkalmasak az országban tárolt amerikai atomfegyverek célba juttatására, ám azok bevetéséről Berlin nem dönthet önállóan.
Macron és Európa nukleáris védőernyője
Emmanuel Macron francia elnök korábban már felajánlotta Németországnak, hogy Párizs nukleáris elrettentését kiterjesztené keleti szomszédjára. Franciaország ugyanakkor nukleáris erőit eddig tudatosan távol tartotta a NATO parancsnoki és döntéshozatali rendszerétől, megőrizve az általa „stratégiai autonómiának” nevezett függetlenséget.
„Az idők megváltoztak, és legalább beszélnünk kellene a francia ajánlatról”
– mondta Merz. „Ilyen időkben egy ilyen ajánlatot a francia kormány részéről nem lehet egyszerűen vizsgálat nélkül hagyni.”
Macron február 13-án Münchenben bejelentette, hogy „néhány héten belül” beszédet mond Franciaország nukleáris doktrínájának pontosításáról; a helyi sajtó szerint erre várhatóan február végéig sor kerül. A francia államfő közölte: stratégiai párbeszédet folytat Merzcel és több más európai vezetővel annak érdekében, hogy „miként tudjuk összehangolni nemzeti doktrínánkat”, többek között „különleges együttműködések, közös hadgyakorlatok és közös biztonsági érdekek” révén kulcsfontosságú országokkal.
„Úgy gondolom, ez a párbeszéd önmagában is fontos, de azért is lényeges, mert így lehet a nukleáris elrettentést a védelem és biztonság átfogó megközelítésébe illeszteni.
Ez egy módja annak is, hogy közelítsük egymáshoz Németország és Franciaország stratégiai szemléletét és stratégiai kultúráját” – mondta Macron.
Franciaország Svédországgal is tárgyal, bár az elnök szerint ez „nagyon sajátos megbeszélés, különleges megközelítéssel”, részleteket azonban nem közölt.
Európa újragondolja a védelmét
Az orosz-ukrán háború és az európai fővárosok, valamint Moszkva kapcsolatainak megromlása nyomán a nukleáris elrettentés kérdése új lendületet kapott Európában. Németország jelenleg kényes egyensúlyt próbál fenntartani: újragondolja katonai szerepét a kontinensen, miközben fokozatosan szakít a hosszú évtizedeken át jellemző pacifista védelmi és külpolitikai megközelítéssel.
Merz rámutatott, hogy Berlint saját jogi és nemzetközi kötelezettségvállalásai is korlátozzák abban, milyen típusú nukleáris elrettentési megoldásokat mérlegelhet. Hivatkozott a Németország újraegyesítését rendező „kettő plusz négy” szerződésre, valamint az atomsorompó-szerződésre, amely tiltja a nukleáris fegyverek elterjedését azok között az államok között, amelyek 1967 előtt nem rendelkeztek ilyen fegyverrel. Merz emlékeztetett arra is, hogy a francia-német nukleáris együttműködés gondolata már az 1960-as években, Charles de Gaulle idején felmerült, ám a mostani viták új szintre emelték a kérdést.
„Még csak a legelején tartunk” – mondta a német kancellár.
„Eddig mindössze annyi történt, hogy a német kancellár azt mondta a francia elnöknek: beszéljünk róla – semmi több.”
Franciaország és az Egyesült Királyság júliusban már megállapodott nukleáris elrettentő erejük szorosabb összehangolásáról. Mindkét kormány megerősítette: nem látnak olyan helyzetet, amelyben az egyik ország létfontosságú érdekei veszélybe kerülnének anélkül, hogy az a másikat is érintené. Egyetértettek abban is, hogy „nincs olyan rendkívüli fenyegetés Európa ellen, amelyre ne válaszolna mindkét nemzet.”
Kép: Wikimedia Commons/© European Union, 2026/
Hende Olivér összes cikkét elolvashatja itt.
- 07:30
2025. június 18. - 06:13
2025. augusztus 10. - 11:30
2025. június 24.
.jpg){kind=link}