Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Lengyelország és Svédország megállapodott az fejlesztéséről, egy 100 ezer euró alatti, nagy hatótávolságú csapásmérő rakéta létrehozásáról.
Összeurópai cirkáló rakéta olcsón
Hat európai NATO-tagállam megállapodást írt alá egy új, nagy hatótávolságú, alacsony költségű csapásmérő rendszer közös fejlesztéséről és gyártásáról, amelyet nem hivatalosan One Way Effector 500 Plus (OWE 500+) néven emlegetnek. A megállapodást a NATO védelmi minisztereinek találkozóján jelentették be, és azt Európa szélesebb körű törekvéseinek részeként értelmezik, amelyek célja az önálló csapásmérő képességek megerősítése.
A projekt az ELSA (European Long Range Strike Approach) keretrendszerben valósul meg, Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Lengyelország és Svédország részvételével. A német Hartpunkt szakportál szerint az első szakasz a koncepció megvalósíthatóságának gyors felmérésére összpontosít. Jóváhagyás esetén a gyártást több ország között osztanák meg a felfutás felgyorsítása és az egyes létesítmények esetleges kiesése esetén a rendszer ellenálló képességének biztosítása érdekében.
Az OWE 500+ rendszert kóborló lőszerként (loitering munition) írják le, bár a korai illusztrációk az MBDA által fejlesztett Crossbow cirkáló rakétát ábrázolták. A besorolástól függetlenül a koncepció középpontjában egy megfizethető, akár 500 kilométeres hatótávolságú, legfeljebb 50 kilogrammos robbanófejjel rendelkező csapásmérő rendszer áll. Kulcsfontosságú elem, hogy az egységár várhatóan öt számjegyű euróösszeg marad, azaz 100 000 euró alatti, ami jelentősen olcsóbbá tenné a legtöbb hagyományos cirkáló rakétához képest.
A költségek csökkentése érdekében a fejlesztők állítólag szabványos 155 milliméteres tüzérségi lövedékek integrálását mérlegelik. Ez a megközelítés illeszkedik a modern hadviselésben egyre hangsúlyosabb „olcsó és skálázható” filozófiájához, amelyben a tömeggyártás és a megfizethetőség ellensúlyozhatja a csúcstechnológiás megoldásokat.
Kényelmetlen kérdések a rakétafejlesztés kapcsán
Mindazonáltal indokolt a szkepticizmus. A többnemzetiségű európai védelmi projektek gyakran küzdöttek késedelmekkel és politikai feszültségekkel. Amint arról a Neokohn is beszámolt, a Franciaország és Németország közötti ellentétek a Future Combat Air System program kapcsán jól példázzák, miként áshatják alá az ipari rivalizálások az ambiciózus együttműködéseket.
Ráadásul maga az ELSA keretrendszer is 2024 közepén indult, ám a beszámolók szerint lendületét vesztette az Európai Unión belül elindított nemzeti szintű védelmi kezdeményezések hulláma közepette. Bár az eredeti résztvevők többsége – Hollandia kivételével – csatlakozott ehhez az új erőfeszítéshez, továbbra is kérdéses, hogy az OWE 500+ valóban új fejlesztést jelent-e, vagy csupán egy már létező megoldás újracsomagolásáról van szó.
Az egyik valószínű magyarázat szerint a kezdeményezés célja az MBDA meglévő One Way Effector gyártási kapacitásának felfuttatása. A rendszer állítólag hasonló, 500 kilométeres hatótávolsággal rendelkezik, és szintén számol 155 milliméteres tüzérségi lövedékek alkalmazásával a rakéta részeként. Franciaország már rendelt a platformból, az MBDA pedig havi akár 1000 darabos gyártási kapacitást ígért.
Az európai piac az alacsony költségű, nagy hatótávolságú csapásmérő rendszerek terén egyre versenyképesebbé válik. Az MBDA cirkáló rakétáján túl olyan alternatívák is megjelentek, mint az Anduril Industries Barracuda 500M rendszere, amely több száz kilométeres hatótávolságot, akár 100 kilogrammos harci részopciókat és valamivel 200 000 dollár feletti egységárat kínál. Ebben az összefüggésben stratégiai szempontból továbbra is vitatható, indokolt-e egy újabb többnemzetiségű fejlesztési program elindítása a meglévő megoldások felfuttatása helyett.
- 06:13
2025. november 11. - 19:00
2022. április 24. - 16:132019. február 7.
