Az alkotmánybíróság hatáskör hiányában nem fogadta be a palesztin férfi panaszát, mondván, nem derült ki, hogy az fegyverexportot jóváhagyó bírósági döntések mitől ütköznének a német alaptörvénybe.
A német alkotmánybíróság elutasította egy palesztin alkotmányos panaszát az Izraelnek történő fegyverexport engedélyezésével kapcsolatban – írja a Spiegel.
A testület közlése szerint a panasz nem helytálló, ezért nem született döntés arról sem, hogy Németországnak van-e védelmi kötelezettsége a Gázai övezetben élő emberekkel szemben.
Konkrétan egy német fegyvergyártó cég által gyártott tankok hajtóműalkatrészeiről volt szó. A Szövetségi Gazdasági és Exportellenőrzési Hivatal engedélyezte az exportot – idézi fel a német hetilap portálja.
Alkotmányellenes fegyverexport?
A palesztin – akit az ECCHR emberi jogi szervezet támogat – először sürgősségi kérelmekkel akarta ezt megakadályozni. A frankfurti közigazgatási bíróság és a kasseli hesseni közigazgatási bíróság azonban 2024-ben és 2025-ben is elutasította a sürgősségi kérelmeket.
A német alkotmánybíróság szerint azonban a palesztin nem bizonyította, hogy a bíróságok e döntéseikkel megsértették volna az alaptörvényt. A testület ezért nem fogadta be a panaszt döntéshozatalra.
A gázai háborút az iszlamista palesztin terrorszervezet, a Hamász 2023. október 7-i támadása váltotta ki Izrael ellen. Először Berlin több fegyverszállítást is engedélyezett Izraelnek, ám az izraeli katonai offenzíva kiterjesztésére reagálva a kormány 2025 augusztusa és novembere között korlátozta az exportot.
Gázai „jogsértés” nem került napirendre
Az intézkedés minden olyan fegyverre vonatkozott, amely a Gázai övezetben felhasználható. Kivételt képeztek azok a fegyverek, amelyekre Izraelnek szüksége volt a támadások elleni önvédelemhez. Ezt a részleges exporttilalmat később feloldották.
A palesztin abba a 2025 júliusi bírósági döntésbe próbált kapaszkodni, amely szerint Németországnak bizonyos esetekben külföldön élő külföldieket is védenie kell. Ezt akarta kiterjeszteni a gázai civilekre.
Ennek feltétele azonban az lenne, hogy elegendő kapcsolat legyen a német állammal – emlékeztet a Spiegel. Másodszor, komolyan fenn kell állnia annak a veszélynek, hogy a nemzetközi jogot szisztematikusan megsértik. Az a kérdés azonban, hogy a Gázai övezetben esetleg megsértik-e a nemzetközi jogot, Karlsruheban nem került napirendre.
