Izraeli értesülések szerint az Egyesült Arab Emírségek átveheti Gázában a teljes civil irányítást izraeli és amerikai támogatással.
A Közel-Kelet jövőjét alapjaiban átrajzoló fejleményről számolt be az izraeli 12-es csatorna: értesüléseik szerint az Egyesült Arab Emírségek arra készül, hogy átvegye a teljes civil ellenőrzést a Gázai övezet felett.
Abu-Dzabi kaphatja meg a Gázai övezetet
A több milliárd dolláros terv már nem csak elméleti szinten létezik: a felek – Abu-Dzabi, Jeruzsálem és Washington – állítólag már több tervezetet is felvázoltak, ami a kezdeményezés előrehaladott állapotára utal.
A javaslat értelmében az Egyesült Arab Emírségek nem pusztán segélyezőként jelenne meg, hanem Gáza „civil szponzorává” válna, gyakorlatilag átvállalva az övezet polgári kormányzását.
A cél a teljes újjáépítés, stabilizáció és gazdasági újraindítás egy átfogó, hosszú távú modell mentén, amely a Hamász adminisztratív struktúráinak felszámolása után keletkezett hatalmi vákuumot töltené ki. A kiszivárgott részletek szerint az Egyesült Arab Emírségek „teljes mértékben” jelen lenne Gázában. A terv egyik legérzékenyebb eleme, hogy az Emírségek fegyveres biztonsági erőket vezényelne az övezetbe, amelyek amerikai magánbiztonsági cégekkel együttműködve védenék a logisztikai központokat és tartanák fenn a rendet. Emellett Abu-Dzabi teljes gazdasági felügyeletet gyakorolna:
ellenőrizné a piacokat, a kereskedelmet és az áruforgalmat.
„Átfogó emirátusi hatalomátvétel”
Kiemelt eleme a tervnek az úgynevezett „csak Izraelen keresztül” működő kereskedelmi modell. Ennek értelmében a Gázába érkező áruk Izraelből származnának, az újjáépítési projekteket pedig izraeli vállalkozók hajtanák végre. A jelenlegi segélyelosztó pontokat központosított logisztikai csomópontokká alakítanák át, amelyek célja nem a nemzetközi segélyszervezetek fenntartása, hanem a helyi magángazdaság újraélesztése lenne.
Izraeli kormányzati források a kezdeményezést „átfogó emirátusi civil hatalomátvételként” írják le.
A modell egyfajta „harmadik utat” kínál: elkerülné az izraeli katonai közigazgatást, ugyanakkor nem térne vissza a Hamász előtti állapotokhoz sem. Izrael számára a terv biztonsági stabilitást és jelentős gazdasági előnyöket ígér, míg az Egyesült Államok számára egy olyan „másnapi” stratégiát jelenthet, amely regionális szövetségesekre épít, amerikai szárazföldi jelenlét nélkül.
A tervezet arra utal, hogy a kezdeményezés már nem puszta diplomáciai gondolatkísérlet, hanem valós geopolitikai átrendeződés előszobája, amely hosszú távon újrarajzolhatja a befolyási övezeteket a térségben.
