Albert Veksler kiváló véleménycikkben hívta fel a figyelmet a kétállami megoldással kapcsolatos, Grönland ügyében felmerült európai képmutatásra.
Dánia nem hajlandó megfontolni a saját kétállami megoldását Grönlandon, mégis Izraelnek prédikál róla.
Grönland és a kétállami megoldás
Dánia most rendkívüli történelmi lehetőséget kapott arra, hogy túllépjen a puszta retorikán. Eljött az idő, hogy ne csupán külföldön szorgalmazza a kétállami megoldást, hanem otthon is példát mutasson. Amióta 2025–2026-ra helyet kapott az ENSZ Biztonsági Tanácsában, Koppenhága következetesen a kétállami megoldás élharcosaként lép fel, azt „az egyetlen életképes útként” bemutatva a tartós békéhez. Bár Dánia nem terjesztett elő határozatot a palesztin állam elismeréséről, Biztonsági Tanácsi pozícióját aktívan használja a kétállami megoldás szorgalmazására.
Az ENSZ-ben dolgozó dán diplomaták azzal érvelnek, hogy Palesztina elismerése nem függhet Izrael álláspontjától, hanem a béke és a felelős államiság felé tett kézzelfogható előrelépésektől. A kormányzati reformokat és az intézményi fejlődést egy demokratikus és életképes palesztin állam előfeltételeinek tekintik. Ezek komoly elvek – ugyanakkor felvetnek egy elkerülhetetlen hitelességi kérdést.
Dánia közelmúltbeli történelme miatt ezt a kérdést nehéz figyelmen kívül hagyni. Miután Grönland lakói súlyos, dán uralom alatti visszaéléseket tártak fel – többek között kényszersterilizációkat és gyermekek családoktól való elszakítását –, Mette Frederiksen miniszterelnök egy rövid bocsánatkérést fogalmazott meg:
„Nem tudjuk megváltoztatni, ami történt. De felelősséget tudunk vállalni. Ezért Dánia nevében szeretném mondani: sajnálom.”
A történelem olyan helyzetbe hozta Dániát, ahol megmutathatja azt az önzetlen szeretetet és erkölcsi vezető szerepet, amelyet oly szenvedélyesen kér számon másokon az ENSZ-ben.
Dánia, eljött a te kétállami megoldásod ideje. Az ENSZ-ben már hirdetted – bizonyára otthon is szeretni fogod.
Skócia és Katalónia
Számos ország lelkesen írja fel Izraelnek a kétállami megoldást, miközben saját határain belül hallani sem akar hasonló elvekről. Vegyük például az Egyesült Királyságot, amely szerint Skóciában nincs szükség népszavazásra. Egyszerűen alkalmazzuk London Izraellel szembeni elvárásait, és jelentsük ki: „Szabad, szabad Edinburgh!”. Ez a modell akár egy háromállami megoldássá is bővíthető Wales bevonásával.
Spanyolország 2024-ben ismerte el a Palesztin Államot, és azóta agresszíven képviseli ezt az álláspontot a nemzetközi porondon. Pedro Sánchez miniszterelnök népirtással vádolta Izraelt, kórházak elleni támadásokat és a civil lakosság szándékos kiéheztetését emlegetve. Eközben éppen a spanyol állam zárta börtönbe a katalán vezetőket a 2017-es függetlenségi népszavazás után. Igen, egy népszavazás után – nem fegyveres felkelés, nem terrorizmus, nem erőszakos lázadás nyomán. Ha Spanyolország valóban hisz az önrendelkezésben, talán ideje lenne újragondolni az alábbi személyek sorsát: Oriol Junqueras, Katalónia volt alelnöke; Jordi Sànchez, a Katalán Nemzeti Gyűlés volt vezetője; Jordi Cuixart; Raül Romeva; Dolors Bassa; Joaquim Forn; Carme Forcadell. Mindannyian hosszú börtönbüntetést töltöttek le, és ma is büntetett előéletűek.
A folyótól a tengerig – talán Katalónia is megérdemelné, hogy szabad legyen.
Hol marad a békés Flandria és a boldog Vallónia kikiáltása?
Belgium 2025 szeptemberében bejelentette szándékát, hogy az ENSZ Közgyűlésén hivatalosan is elismeri a Palesztin Államot, miközben szankciókat vezet be Izraellel szemben a gázai konfliktus miatt. Belgium következetesen, belföldön és nemzetközi szinten is, a kétállami megoldást követeli.
Miért ne kezdené hát otthon? Hadd ismerje el a holland nyelvű Flamand állam a francia nyelvű Vallóniát. Már most is külön politikai pártokkal, médiavilággal és oktatási rendszerekkel működnek. Miért ne vinnék végig teljesen az elveiket, és lépnének szintet a békés Flandria és a boldog Vallónia egymás mellett élésével?
Az idő nem engedi meg annak részletes áttekintését, hogy milyen „makulátlan emberi jogi mérleggel” rendelkezik az a 159 ország, amely büszkén támogatja a kétállami megoldást. De egy dolog világos: ha ez a modell valóban univerzális, akkor a bevezetésének otthon kell kezdődnie. Itt az ideje a ti kétállami megoldásotoknak.
Albert Veksler a Jerusalem Prayer Breakfast globális igazgatója, a JPBM Consulting alapítója és vezérigazgatója, valamint a Global Aliyah ügyvezető igazgatója.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
