Írország félrenéz az egyre erősödő antiszemitizmus felett

Miközben Írország politikai és médiaközegében az Izrael-ellenes retorika mindennapossá vált, a zsidó közösség egyre inkább úgy érzi: az ország vezetése nem hajlandó szembenézni azzal, hogy ez a hangulat konkrét antiszemita támadásokhoz és megfélemlítéshez vezet. Bár Írországot továbbra sem lehet klasszikusan antiszemita társadalomnak nevezni, zsidó közösségi vezetők szerint veszélyes fordulat zajlik: az Izrael-ellenesség sok esetben fedősztorivá vált a zsidóellenesség számára, miközben a kormány és közéleti szereplők következetesen bagatellizálják a problémát.

Maurice Cohen, az Ír Zsidó Képviseleti Tanács elnöke szerint az elmúlt öt hónapban közel 150 antiszemita incidenst jelentettek – ezekről hamarosan részletes jelentés is megjelenik. Az esetek között szerepelnek antiszemita graffitik, zsidók kiszolgálásának megtagadása üzletekben, orvosi ellátás megtagadása, nyílt verbális és fizikai támadások.

Cohen hangsúlyozta:

ezek nem politikai Izrael-ellenes tiltakozások, hanem személyek elleni zsidógyűlölő támadások, ahol Izrael legfeljebb ürügyként jelenik meg.

„Halált a zsidókra” – nyílt uszítás az utcákon

Yoni Wieder, Írország főrabbija szerint egyre gyakoribbak azok a graffitik, amelyek nyíltan zsidók megölésére szólítanak fel. Beszámolt olyan esetről is, amikor egy férfit „népirtó zsidónak” neveztek egy buszon, egy másikat megvertek egy dublini kocsmában, mert zsidó identitásra utaló ruhát viselt, vagy iskolás gyerekeket zaklattak, üldöztek, miközben azt kiabálták: „from the river to the sea”.

A rabbi szerint mindez nem jelenti azt, hogy minden ír zsidó naponta támadásoktól félne –

de egyértelműen komoly és tartós problémára utal, amelyet a hatóságok nem kezelnek megfelelően.

Zsidók, akik inkább elrejtik identitásukat

A feszültség hatására sok ír zsidó nem meri nyíltan felvállalni identitását: nem visel kipát, Dávid-csillagot, nem beszél héberül nyilvános helyen.

Wieder szerint ez nem elsősorban fizikai félelem kérdése, hanem az ítélkezéstől, megbélyegzéstől való tartásé.

Különösen fájó pont, hogy sok zsidó nem gyászolhat nyilvánosan – még akkor sem, ha családtagot veszített el a 2023. október 7-i Hamász-támadásban vagy az azt követő háborúban. Több megemlékezést Izrael-ellenes tüntetők zavartak meg. Wieder szerint Írországban gyakran elhangzik, hogy a kritika „csak Izrael ellen szól”, nem a zsidók ellen. Csakhogy:

„Izrael delegitimálása a zsidó identitás egyik legmélyebb rétegét támadja.”

A zsidó nép történelmi, vallási és kulturális kötődése Izrael földjéhez elválaszthatatlan, és ennek tagadása önmagában is kirekesztő.

„Terrorállam” – újabb Izrael-gyűlölő elnöke lett Európának

Földcsuszamlásszerű győzelmet aratott a szélsőbaloldali jelölt.

Progresszív ideológia, egyoldalú narratíva

A szakértők szerint az antiszemitizmus Írországban ma nem elsősorban a szélsőjobbról, hanem a radikális baloldali, „progresszív” Izrael-ellenes aktivizmusból táplálkozik. Az egyetemi közegben különösen erős ez a hatás, ahol „emberi jogi” nyelvezetbe csomagolva jelenik meg a zsidó állam démonizálása.

Jackie Goodall, az Ireland Israel Alliance alapítója szerint:

„Izraelt kritizálni természetesen nem antiszemitizmus – de a zsidók biztonságának megkérdőjelezése igen.”

Kormányzati félrenézés és veszélyes precedensek

A közösségi vezetők szerint a legnagyobb probléma nemcsak az, ami elhangzik, hanem az, amit a politikai vezetés nem hajlandó elismerni. Több ír politikus nyíltan tagadja, hogy antiszemitizmus létezne az országban.

2024-ben Michael D. Higgins akkori államfő az antiszemitizmusra vonatkozó izraeli kritikákat egyszerűen „PR-akciónak” nevezte – ami a közösség szerint súlyos legitimációt adott a tagadásnak.

Írország egyébként az egyetlen európai országok egyike, amelynek nincs átfogó nemzeti stratégiája az antiszemitizmus ellen, noha hivatalosan elfogadta az IHRA definícióját.

Mégis élő és erős közösség

Mindezek ellenére az ír zsidó közösség nem hátrál meg. Wieder szerint az elmúlt két évben sokan épp ellenkezőleg reagáltak: erősebben vállalják identitásukat, nő a zsinagógai részvétel, az oktatás és a kulturális élet.

„Élő, virágzó közösség vagyunk. Büszke vagyok arra, ahogyan helytálltunk ezekben az időkben” – mondta a főrabbi.

Eurovízió: Jöhetnek a palesztin zászlók és Izrael kifütyülése

Bedobja a gyeplőt a lovak közé a dalfesztivált szervező osztrák köztévé.